exhibition
[Exhibition of Max Liebermann, Louis Corinth, Walter Leistikow, Max Slevogt]
Max Liebermann, Louis Corinth, Walter Leistikow, Max Slevogt kiállitása
ID: 137, Status: proof read
Exhibition period:
1908
Venue:
Type:
group
Organizing Bodies:
Currency:
K (Austro-Hungarian Krone)
Quickstats
Catalogue Entries: 103
Types of Work:
painting and drawing: 54, other medium: 49
Artists: 4
Gender: female: 0, male: 4
Nationalities: 1
| 1. Sámson és Delila [Samson and Delilah]
72000
painting: oil
|
Max Liebermann |
| 2. Disznóvásáron [At the Pig Market]
45000
painting: oil
|
Max Liebermann |
| 3. Parasztudvar viz mentén [Peasant Yard by the Water]
40000
painting: oil
|
Max Liebermann |
| 4. Tejhordó leány [Girl Carrying Milk]
10800
painting: oil
|
Max Liebermann |
| 5. Tanulmány „zöldségárverés "-hez [Study for "Vegetables on Sale"]
22000
painting: oil
|
Max Liebermann |
| 6. Gyermek almával [Child with an Apple]
10800
painting: oil
|
Max Liebermann |
| 7. Álló leányka [Standing Girl]
5400
painting: oil
|
Max Liebermann |
| 8. Sétány [Boulevard]
7200
painting: oil
|
Max Liebermann |
| 9. Kutyataliga [Dog Cart]
22000
painting: oil
|
Max Liebermann |
| 10. Noordwijki utca [Street in Noordwijk]
5400
painting: oil
|
Max Liebermann |
| 11. Napraforgók [Sunflowers]
5400
painting: oil
|
Max Liebermann |
| 12. Szedret kereső gyermekek [Children Picking Black Berries]
12600
painting: oil
|
Max Liebermann |
| 13. Ülő kertész [Sitting Gardener]
9000
pastel
|
Max Liebermann |
| 14. Tanulmány „parasztasszonyhoz" [Study for "Peasant Woman"]
900
drawing
|
Max Liebermann |
| 15. Eidami dísztér [Square in Eidam]
1800
drawing
|
Max Liebermann |
| 16. Noordwijki ház pitvara [The Yard of the House in Noordwijk]
540
drawing
|
Max Liebermann |
| 17. Fövényparton [The Dunes]
360
drawing
|
Max Liebermann |
| 18. Amsterdami torony [Tower in Amsterdam]
900
drawing
|
Max Liebermann |
| 19. Tanulmány [Study]
540
drawing
|
Max Liebermann |
| 20. A parton [On the Shore]
540
drawing
|
Max Liebermann |
| 21. Halastó [Fishpond]
540
drawing
|
Max Liebermann |
| 22. Utca [Street]
540
drawing
|
Max Liebermann |
| 23. Noordwijki falu [The Village of Noordwijk]
450
drawing
|
Max Liebermann |
| 24. Hajó a csatornában [Ship in the Canal]
540
drawing
|
Max Liebermann |
| 25. Amsterdami parton [On a Shore of Amsterdam]
720
drawing
|
Max Liebermann |
| 26. Leideni hid [Bridge in Leiden]
720
drawing
|
Max Liebermann |
| 27. Parasztház [Farmhouse]
720
drawing
|
Max Liebermann |
| 28. Hollandi vám-hid [Toll-Bridge in Holland]
540
drawing
|
Max Liebermann |
| 29. Falusi utca [Village Street]
450
drawing
|
Max Liebermann |
| 30. Tömő asszony [Woman Fattening]
720
drawing
|
Max Liebermann |
| 31.
other medium
|
|
| 32.
other medium
|
|
| 33.
other medium
|
|
| 34.
other medium
|
|
| 35.
other medium
|
|
| 36.
other medium
|
|
| 37.
other medium
|
|
| 38.
other medium
|
|
| 39.
other medium
|
|
| 40.
other medium
|
|
| 41.
other medium
|
|
| 42.
other medium
|
|
| 43.
other medium
|
|
| 44.
other medium
|
|
| 45.
other medium
|
|
| 46.
other medium
|
|
| 47.
other medium
|
|
| 48.
other medium
|
|
| 49.
other medium
|
|
| 50.
other medium
|
|
| 51.
other medium
|
|
| 52.
other medium
|
|
| 53.
other medium
|
|
| 54.
other medium
|
|
| 55.
other medium
|
|
| 56.
other medium
|
|
| 57.
other medium
|
|
| 58.
other medium
|
|
| 59.
other medium
|
|
| 60.
other medium
|
|
| 61.
other medium
|
|
| 62.
other medium
|
|
| 63.
other medium
|
|
| 64.
other medium
|
|
| 65.
other medium
|
|
| 66.
other medium
|
|
| 67.
other medium
|
|
| 68.
other medium
|
|
| 69.
other medium
|
|
| 70.
other medium
|
|
| 71.
other medium
|
|
| 72.
other medium
|
|
| 73.
other medium
|
|
| 74.
other medium
|
|
| 75.
other medium
|
|
| 76.
other medium
|
|
| 77.
other medium
|
|
| 78.
other medium
|
|
| 79. Viskók a hegyoldalon [Huts on the Mountainside]
4800
painting: oil
|
Walter Leistikow |
| 80. Tengerpart [Seashore]
4800
painting: oil
|
Walter Leistikow |
| 81. Tenger [Sea]
4800
painting: oil
|
Walter Leistikow |
| 82. Jéghegyek [Icebergs]
4800
painting: oil
|
Walter Leistikow |
| 83. Veteményes mezők [Vegetable Gardens]
4000
painting: oil
|
Walter Leistikow |
| 84. Reggeli hangulat [Morning Mood]
6300
painting: oil
|
Walter Leistikow |
| 85. Estszürkület [Dusk]
4500
painting: oil
|
Walter Leistikow |
| 86. Meráni szőlődombok [Vineyards in Merano]
2900
painting: oil
|
Walter Leistikow |
| 87. Holdvilágos tenger [Sea in the Moonlight]
1450
painting: oil
|
Walter Leistikow |
| 88. Ösz [Autumn]
7200
painting: oil
|
Walter Leistikow |
| 89. Gasteini motívum [Gastein Motif]
2700
painting: gouache
|
Walter Leistikow |
| 90. Svájci utazásomból [From My Journey in Switzerland]
2700
painting: gouache
|
Walter Leistikow |
| 91. Svájci utazásomból [From My Journey in Switzerland]
2700
painting: gouache
|
Walter Leistikow |
| 92. Svájci utazásomból [From My Journey in Switzerland]
2700
painting: gouache
|
Walter Leistikow |
| 93. Svájci utazásomból [From My Journey in Switzerland]
2700
painting: gouache
|
Walter Leistikow |
| 94. Svájci utazásomból [From My Journey in Switzerland]
2700
painting: gouache
|
Walter Leistikow |
| 95. Svájci utazásomból [From My Journey in Switzerland]
2700
painting: gouache
|
Walter Leistikow |
| 96. Svájci utazásomból [From My Journey in Switzerland]
2700
painting: gouache
|
Walter Leistikow |
| 97. Louis Corinth: Hátakt [Nude from Behind]
1600
painting: oil
|
Lovis Corinth |
| 98. Louis Corinth: Harisnyakötő [Garter]
7200
painting: oil
|
Lovis Corinth |
| 99. Pipacsok [Poppies]
2700
painting: oil
|
Max Slevogt |
| 100. A róka [The Fox]
1800
painting: oil
|
Max Slevogt |
| 101. Női akt [Female Nude]
14500
painting: oil
|
Max Slevogt |
| 102. Játszó gyermekek [Children at Play]
painting: oil
|
Max Slevogt |
| 103.
other medium
|
Catalogue
Max Liebermann, Louis Corinth, Walter Leistikow, Max Slevogt kiállitása. 1908.
Holding Institution: Museum of Fine Arts Budapest
Catalogue Price
0,2
Preface
[no author]: Berlini mesterek, p. 3-7
"A Könyves Kálmán ezuttal a berlini szecesszió
négy legjellemzetesebb mesterét mutatja be. A festés
modernségében a berlini szecessziónak tudvalevőleg
nevezetes szerepe jutott, noha legértékesebb festőinek
művészete tulajdonképpen idegenben eredi. Jobbára
Párisban, Münchenben. De a berlini porondon sajátos-
ságra tett szert. Meggyökerezett benne és jellemzetes
beszédességgel nyilvánul meg. Talán nem csak az erő-
demonstrálásnak az a szenvedelme, amely az egész
berlini kulturmunkát jellemzi, adja meg neki sajátos-
ságát, hanem az a tudata is, hogy az ő művészi
forradalma, a művészet szabadságáért való helytállása
leghatalmasabb társadalmi és állami energiákkal való
szembeszállást is jelent.
Kiállításunk a berlini szecesszió mesterei közül
Liebermann Miksát, a nagymestert, Leistikow Valtert,
Slevogt Miksát és Corinth Lajost mutatja be. Ők is
kiváló alakjai az uj német festésnek s nevük a modernség
java mestereinek névsorában elül szerepel. A nagy-
mesterben a leszűrt meggyőződés, a másik három művész-
ben a meggyőződés fanatizmusa nyilvánul. Liebermann [p. 3]
Miksát a modern festés nagymesterei közé nemcsak
művészete iránt érzett tiszteletünk alapján sorozzuk,
hanem arra a nagy irodalomra is hivatkozván, amely
az ő művészetét taglalja s amely könyvek, tanulmányok
egész sorában foglalkozik a híres berlini művész munkás-
ságával. Nemcsak modernek, hanem a műtörténelem
akadémikus tudósai is tisztelettel ismerik el Liebermann
műtörténelmi nagyságát. Hiszen maga Bode a legnagyobb
német élő festőnek nevezte.
Liebermann Miksa, nekünk, magyaroknak, azért
is érdekes és kedves, mert Munkácsynak művészetében
testvére volt. Együtt egyformán fejlődtek, ugyanolyan
hatások alatt alakultak, s kétségtelen, hogy Munkácsy
Mihálynak hamarább kialakult egyénisége a berlini
művészre nagy hatással volt. Courbet hatott mindket-
tőjükre legmélységesebben. Courbet adta meg festésük-
nek sajátságos mélységét, feketeségben is tündöklését.
Liebermannra Manet is nagy befolyással volt s a bar-
bizoniak is, kivált Millet. E sokféle hatás alatt alakult
ki a maga egyéni meggyőződése, s e meggyőződése
vitte a fekete festésből a világos festésbe.
Liebermann annak a naturalizmusnak egyik leg-
jellegzetesebb művésze volt, amelyet támadói azzal
vádoltak, hogy „a rútat szereti". Ez a vád sokáig
üldözte Liebermannt, s még ma is ezzel jellemzik fes-
tését a megcsontosodott idealista festők. Azért, mert
tárgyai a mindennapiságból valók, s mert a legközön-
ségesebb dolgoknak festői szépségét is meglátja, de
azért is, mert előadásában az összefoglaló egyszerűség,
a széles nagyvonaluság érvényesül. Azt például, hogy [p. 4]
vályuban habzsoló malacokat is fest, nem tudják neki
azok megbocsátani, akiknek a bocsánatára különben
nem is reflektál. Azt mondják róla, hogy nincs fantá-
ziája, amire ő mosolyogva azt felelte, hogy a fantázia
csak „Notbehelf". Pedig a naturalizmust a fantáziával
talán senki sem egyesíti úgy, mint ő. A meglátás ter-
mészetessége, a kifejezésben az összefoglalás és egy-
ségesítés, a feleslegesnek kiselejtezése: ezek az ő natu-
ralisztikus fantáziájának elemei.
Liebermann Miksa 1849-ben Berlinben született.
Egyetemet végzett, Weimarban festőnek készült s ott
rögződött meg naturalistává. 1874-ben „Libakoppasztó"-
jával először tünt föl. Elment Párisba. Ott Courbet,
Manet, Millet hatása alá került. És Leibl és Munkácsy
társa lett. Aztán hazament. Ott sokat támadták, sokat
küzdött. Képei a párisi, londoni, hollandi gyüjteményekbe
kerültek. 1898-han a berlini akadémia tanára lett és -
megalakította a berlini szecessziót. Egy jottát sem
engedett naturalizmusából csak egyszerűsítette, monu-
mentalissá tette. És szeretettel, lelkesedéssel vezeti azokat
a moderneket is, akik épenséggel nem naturalisták.
Az uj irányok jogáért helytáll. Mint tábor vezetője és mint
iró. A legelmésebb irók közül való. Tanulmányai elsőrangu
irásművek. Degasról, Izraelről, a fantáziáról írt munkái
értékes esztétikai művek.
Leistikow Walter szintén a berlini szecesszió ala-
pítói közül való. Ő is a naturalizmus híve volt, nagy-
szerű közvetlenséggel festette le azt, amit látott. Kivált
a tenger kapta meg. Majd az egyszerűsítést fanatikusan
keresvén, stilizálni kezdett. És beleszeretett a nagy, [p. 5]
egyszerű dekorációba. Negyvenhárom esztendős, s világ-
szerte nagy sikereket, művészeti kitüntetéseket kapott.
Mint iparművész is kiváló műveket alkotott. Kárpitjai
elsörangu dekorációk. És ő is elismert iró. Nemcsak
esztétikus, hanem szépíró is. „A küszöbön" cimű
regényét az irodalmi kritika dicsérte. Festésében a
dekoráció szempontjain kivül a hangulat érvényesül.
Az abszolut festés vallója képeiben lírikus költő tud
lenni. A Grunewald vidéki tavakról egész sor finom
poétikus és finoman festői képel festett.
Slevogt Miksa Münchenen és Párison keresztül
került Berlinbe. És Páris modernjei, impresszionistái
hatottak rá legjobban. D'Andrade arcképe egészen e
hatásban olvad föl. Nagy feltünést keltett vele, mégis
még egyszer, - másképpen, - megfestette. Első igazi
nagy sikerét 1894-ben a müncheni szecesszióban az
,,Elveszett fiu" cimű triptichonával érte el, de igazi,
mélységes művészi sikerét az 1901-ben kiállított „Munka
után" cimű, két alakos, monumentálisan egyszerű képével
aratta. Tanárrá nevezték ki, mégis otthagyta Münchent.
Liebermann Berlinbe szólította, hogy az ottani nagy
küzdelemben részt vegyen. És lelkesen csatlakozott a
berlini szecesszióhoz. Ma egyik vezetője ennek a nevezetes
művésztábornak. A szín az ő szerelme, a bátor izzó
szín, amely felülkerekedik a finom tónusokon és a nagy
értékekkel dominál. Slevogt, Bajorországban Landshutban
1868-ban született. A müncheni festőkedvet, a párisi
fanatizmust s a berlini elszántságot egyesiti magában.
Corinth Lajos is a Münchenből származottak közül
való. Heine Tivadar köréből ment a birodalmi fővárosba [p. 6]
s magával vitte a dolgok mélyébe elmerülésnek, a dolgok
lelkét megismerésnek kedvét. Már ötven esztendős,
már régóta nagy sikerei vannak, mégis a legfiatalabbak
közé sorozzák. Nagyszerű harci kedve és igazához való
fanatikus ragaszkodása révén. Képeit Párisban, London-
ban kitüntették, muzeumok megvették. Trifolium és Piéta
című képei az emlékezetes képek közül valók. Saját-
ságos úton alakult ki. Bougoereau tanítványa volt, a
königsbergi festészakadémiára járt, s Münchenben az
akadémián nem igen nevelődhetett forradalomra. Mégis
a fanatikus lázadó lett, az uj német festés egyik leg-
szenvedelmesebb küzdő mestere. A párisi differenciálás
kapta meg leginkább. Nem az összefoglalók, nem a
nagy rendezők, hanem a folt és kompozíció differen-
ciálók közé tartozik. És mégis hűséges társa a leg-
nagyobb képrendezőnek, Liebermannak. Annyira, hogy az
öreg mester tavaly őt bízta meg, hogy jubileumán
helyette szónokoljon. Maga Liebermann a jubileum elől
megszökött. Corinth is előkelő iró, s a művészeti folyó-
iratokban megjelent tanulmányai nagy tudást, mély gon-
dolkozást, erős meggyőződést éreztető irodalmi munkák. [p. 7]"
"A Könyves Kálmán ezuttal a berlini szecesszió
négy legjellemzetesebb mesterét mutatja be. A festés
modernségében a berlini szecessziónak tudvalevőleg
nevezetes szerepe jutott, noha legértékesebb festőinek
művészete tulajdonképpen idegenben eredi. Jobbára
Párisban, Münchenben. De a berlini porondon sajátos-
ságra tett szert. Meggyökerezett benne és jellemzetes
beszédességgel nyilvánul meg. Talán nem csak az erő-
demonstrálásnak az a szenvedelme, amely az egész
berlini kulturmunkát jellemzi, adja meg neki sajátos-
ságát, hanem az a tudata is, hogy az ő művészi
forradalma, a művészet szabadságáért való helytállása
leghatalmasabb társadalmi és állami energiákkal való
szembeszállást is jelent.
Kiállításunk a berlini szecesszió mesterei közül
Liebermann Miksát, a nagymestert, Leistikow Valtert,
Slevogt Miksát és Corinth Lajost mutatja be. Ők is
kiváló alakjai az uj német festésnek s nevük a modernség
java mestereinek névsorában elül szerepel. A nagy-
mesterben a leszűrt meggyőződés, a másik három művész-
ben a meggyőződés fanatizmusa nyilvánul. Liebermann [p. 3]
Miksát a modern festés nagymesterei közé nemcsak
művészete iránt érzett tiszteletünk alapján sorozzuk,
hanem arra a nagy irodalomra is hivatkozván, amely
az ő művészetét taglalja s amely könyvek, tanulmányok
egész sorában foglalkozik a híres berlini művész munkás-
ságával. Nemcsak modernek, hanem a műtörténelem
akadémikus tudósai is tisztelettel ismerik el Liebermann
műtörténelmi nagyságát. Hiszen maga Bode a legnagyobb
német élő festőnek nevezte.
Liebermann Miksa, nekünk, magyaroknak, azért
is érdekes és kedves, mert Munkácsynak művészetében
testvére volt. Együtt egyformán fejlődtek, ugyanolyan
hatások alatt alakultak, s kétségtelen, hogy Munkácsy
Mihálynak hamarább kialakult egyénisége a berlini
művészre nagy hatással volt. Courbet hatott mindket-
tőjükre legmélységesebben. Courbet adta meg festésük-
nek sajátságos mélységét, feketeségben is tündöklését.
Liebermannra Manet is nagy befolyással volt s a bar-
bizoniak is, kivált Millet. E sokféle hatás alatt alakult
ki a maga egyéni meggyőződése, s e meggyőződése
vitte a fekete festésből a világos festésbe.
Liebermann annak a naturalizmusnak egyik leg-
jellegzetesebb művésze volt, amelyet támadói azzal
vádoltak, hogy „a rútat szereti". Ez a vád sokáig
üldözte Liebermannt, s még ma is ezzel jellemzik fes-
tését a megcsontosodott idealista festők. Azért, mert
tárgyai a mindennapiságból valók, s mert a legközön-
ségesebb dolgoknak festői szépségét is meglátja, de
azért is, mert előadásában az összefoglaló egyszerűség,
a széles nagyvonaluság érvényesül. Azt például, hogy [p. 4]
vályuban habzsoló malacokat is fest, nem tudják neki
azok megbocsátani, akiknek a bocsánatára különben
nem is reflektál. Azt mondják róla, hogy nincs fantá-
ziája, amire ő mosolyogva azt felelte, hogy a fantázia
csak „Notbehelf". Pedig a naturalizmust a fantáziával
talán senki sem egyesíti úgy, mint ő. A meglátás ter-
mészetessége, a kifejezésben az összefoglalás és egy-
ségesítés, a feleslegesnek kiselejtezése: ezek az ő natu-
ralisztikus fantáziájának elemei.
Liebermann Miksa 1849-ben Berlinben született.
Egyetemet végzett, Weimarban festőnek készült s ott
rögződött meg naturalistává. 1874-ben „Libakoppasztó"-
jával először tünt föl. Elment Párisba. Ott Courbet,
Manet, Millet hatása alá került. És Leibl és Munkácsy
társa lett. Aztán hazament. Ott sokat támadták, sokat
küzdött. Képei a párisi, londoni, hollandi gyüjteményekbe
kerültek. 1898-han a berlini akadémia tanára lett és -
megalakította a berlini szecessziót. Egy jottát sem
engedett naturalizmusából csak egyszerűsítette, monu-
mentalissá tette. És szeretettel, lelkesedéssel vezeti azokat
a moderneket is, akik épenséggel nem naturalisták.
Az uj irányok jogáért helytáll. Mint tábor vezetője és mint
iró. A legelmésebb irók közül való. Tanulmányai elsőrangu
irásművek. Degasról, Izraelről, a fantáziáról írt munkái
értékes esztétikai művek.
Leistikow Walter szintén a berlini szecesszió ala-
pítói közül való. Ő is a naturalizmus híve volt, nagy-
szerű közvetlenséggel festette le azt, amit látott. Kivált
a tenger kapta meg. Majd az egyszerűsítést fanatikusan
keresvén, stilizálni kezdett. És beleszeretett a nagy, [p. 5]
egyszerű dekorációba. Negyvenhárom esztendős, s világ-
szerte nagy sikereket, művészeti kitüntetéseket kapott.
Mint iparművész is kiváló műveket alkotott. Kárpitjai
elsörangu dekorációk. És ő is elismert iró. Nemcsak
esztétikus, hanem szépíró is. „A küszöbön" cimű
regényét az irodalmi kritika dicsérte. Festésében a
dekoráció szempontjain kivül a hangulat érvényesül.
Az abszolut festés vallója képeiben lírikus költő tud
lenni. A Grunewald vidéki tavakról egész sor finom
poétikus és finoman festői képel festett.
Slevogt Miksa Münchenen és Párison keresztül
került Berlinbe. És Páris modernjei, impresszionistái
hatottak rá legjobban. D'Andrade arcképe egészen e
hatásban olvad föl. Nagy feltünést keltett vele, mégis
még egyszer, - másképpen, - megfestette. Első igazi
nagy sikerét 1894-ben a müncheni szecesszióban az
,,Elveszett fiu" cimű triptichonával érte el, de igazi,
mélységes művészi sikerét az 1901-ben kiállított „Munka
után" cimű, két alakos, monumentálisan egyszerű képével
aratta. Tanárrá nevezték ki, mégis otthagyta Münchent.
Liebermann Berlinbe szólította, hogy az ottani nagy
küzdelemben részt vegyen. És lelkesen csatlakozott a
berlini szecesszióhoz. Ma egyik vezetője ennek a nevezetes
művésztábornak. A szín az ő szerelme, a bátor izzó
szín, amely felülkerekedik a finom tónusokon és a nagy
értékekkel dominál. Slevogt, Bajorországban Landshutban
1868-ban született. A müncheni festőkedvet, a párisi
fanatizmust s a berlini elszántságot egyesiti magában.
Corinth Lajos is a Münchenből származottak közül
való. Heine Tivadar köréből ment a birodalmi fővárosba [p. 6]
s magával vitte a dolgok mélyébe elmerülésnek, a dolgok
lelkét megismerésnek kedvét. Már ötven esztendős,
már régóta nagy sikerei vannak, mégis a legfiatalabbak
közé sorozzák. Nagyszerű harci kedve és igazához való
fanatikus ragaszkodása révén. Képeit Párisban, London-
ban kitüntették, muzeumok megvették. Trifolium és Piéta
című képei az emlékezetes képek közül valók. Saját-
ságos úton alakult ki. Bougoereau tanítványa volt, a
königsbergi festészakadémiára járt, s Münchenben az
akadémián nem igen nevelődhetett forradalomra. Mégis
a fanatikus lázadó lett, az uj német festés egyik leg-
szenvedelmesebb küzdő mestere. A párisi differenciálás
kapta meg leginkább. Nem az összefoglalók, nem a
nagy rendezők, hanem a folt és kompozíció differen-
ciálók közé tartozik. És mégis hűséges társa a leg-
nagyobb képrendezőnek, Liebermannak. Annyira, hogy az
öreg mester tavaly őt bízta meg, hogy jubileumán
helyette szónokoljon. Maga Liebermann a jubileum elől
megszökött. Corinth is előkelő iró, s a művészeti folyó-
iratokban megjelent tanulmányai nagy tudást, mély gon-
dolkozást, erős meggyőződést éreztető irodalmi munkák. [p. 7]"
+Gender Distribution (Pie Chart)
+Artists’ Age at Exhibition Start(Bar Chart)
+Artists’ Nationality(Pie Chart)
+Exhibiting Cities of Artists(Pie Chart)
+Catalogue Entries by Type of Work(Pie Chart)
+Catalogue Entries by Nationality(Pie Chart)
| Name | Date of Birth | Date of Death | Nationality | # of Cat. Entries |
|---|---|---|---|---|
| Max Liebermann | 1847 | 1935 | DE | 30 |
| Walter Leistikow | 1865 | 1908 | DE | 18 |
| Lovis Corinth | 1858 | 1925 | DE | 2 |
| Max Slevogt | 1868 | 1932 | DE | 4 |
Recommended Citation:
"Max Liebermann, Louis Corinth, Walter Leistikow, Max Slevogt kiállitása." In Database of Modern Exhibitions (DoME). European Paintings and Drawings 1905-1915.
Last modified May 16, 2020. https://exhibitions.univie.ac.at/exhibition/137