exhibition

[Exhibition of the Painting of Count Gyula Batthány and the Sculptures of Fülöp Ö. Beck]

Gróf Batthyány Gyula festményeinek és Beck Ö. Fülöp szobrainak gyüjteményes kiállitása


ID: 1068, Status: proof read
Exhibition period:
Feb 1914
Type:
group
Organizing Bodies:
Ernst Múzeum
Currency:
K (Austro-Hungarian Krone)
Quickstats
Catalogue Entries: 189
Types of Work: painting and drawing: 5, other medium: 42, unknown: 142
Artists: 2
Gender: female: 0, male: 2
Nationalities: 1
collapse all Catalogue View List View
Date Title City Venue Type
Date Title City Venue # of common Artists
Organizing Committee
"Rendezte [Organised by]: Ernst Lajos; Dr. Lázár Béla.", n.p.
Catalogue
XV. Gróf Batthyány Gyula és Beck Ö. Fülöp kiállitás. Budapest: Ernst-Muzeum 1914.
Nr. of pages: 23 [PDF page number: 39].
Holding Institution: online: Hungaricana.hu
Preface
Dr. Lázár, Béla: Gróf Batthyány Gyula, p. 3-5

"Egy nagy igéret, mint egy szirmait sejtelmesen
feltáró nemes faj rózsa, kerül elénk a fiatal Batthyány
gróf műveiben. Amit ad, amint a világot értelmezi,
mikor arra kényszerit, hogy bemeneküljünk az ő vilá-
gába, mindez az Ígéretek földje, s mondhatom, büszkék
vagyunk arra, hogy a nagy fiatalok egész sorára hív-
hattuk fel kiállításaink látogatóinak figyelmét. Ez a
mostani a legjavából való. Egészen különálló eset, me-
lyet ujra a leggazdagabb kulturáltság adott, de a leg-
mélyebb egyéni és jellegzetes erő organizált.
A második terem N e v e t ő l á n y a i-ból kell ki-
indulni. Egészen vaszaryas — mondja rá a felületes
szemlélő, — s igaza van, Vaszary János volt az első mes-
tere. De a fiatal gróf aztán világgá ment és amit a mű-
vészi kultura csak megadhatott neki, azt ő mind magába
szedte, de a zseni csudálatos ösztönével mindig és min-
denütt csak azt, ami egyéniségét táplálhatta, szinesebbé
tehette és fejlesztését szolgálta. Botticelli és a perzsa
miniatürök, Beardsley és Brangwyn, minden föld és
kor művészete vérébe ment át és ebből egy sajátos belső [p. 3]
erő nagy könnyedséggel és frisseséggel o r i g i n a l i –
t á s á t fejti ki. Ez az erő ornamentteremtő képzelete,
mely transponálta az egykori firenzei preraffaelitát és
a lóversenyen nyert benyomásokat, a konstantinápolyi
hidat és a párisi éjjeli mulatók alakjait, álomlátásait,
melyeket tápláltak históriai olvasmányok, keleti képze-
lődések, amelyeket irányítottak iráni rajzok ; mindebből
egy sajátos stilus alakult ki, melyben a finom valószerü
megfigyelés beleolvadt az ornamentalis vonaljátékba,
egy sajátos, elnyult, tárogatón hangzó, hosszas, búgó
szinezetű ritmusba.
Most nézzük meg a vaszaryas N e v e t ő l á n y o-
k a t. Nem mintha már ebben is benne lappangana az
ornamentalis vonaljáték? Most abban tűnik fel nála
minden : a tér és alak, a legnagyobb erővel fejezve ki
a legminimálisabb téren a legtöbb alakot, mindet erős
mozgásban, egy-egy nagy összefoglaló színfoltban és
ezek ujra ornamenssé alakulnak. Ez a matematikai
formaalakitás egy nagy abstrakt képzeletű művészet
első nagyszabású megnyilatkozása, — ki tudja hová
fog ez vezetni? Mindenesetre sokat igérő kezdés,
mert csupa egészség. Nézzék micsoda szuverén szemmel nézi
ő az élet bukottjait, — a kicsi és nagy dámákat, — az
erotikus boldogság mosolyával a nőt, — hiszen minden
ornamens neki, csak nehány szin, melyet közt az a r a n y
uralkodik, a buja arany, amely szőkeségével a képbe
ragyogó ifjúságot hoz, ha jól van ellentétbe állitva, kü-
lönben elront — mint az életben — minden összhangot. [p. 4]
Batthyány művészetében képzelete uralkodik a szinek
felett is és ez a képzelet a szinfoltot is lineáris konturok-
kal fogja körül, hogy a szint ornamentikájának egyszerü
elemévé lefokozhassa. Az ő művészete mindig csak ezt
a vonaljátékot szolgálja. Mi fog még ebből kiáradni?
Ismételjük, minket ez az originális kifejező erő
megkapott és csak Dollinger Gyula Szemmelweisz-beszé-
déből idézek — mert a számból kapta ki a szót — mond-
ván : „Ritkásan vannak ilyen invencióval biró elmék
az emberek közt, — bárhol is találunk egyet-egyet, ne
keressük, hogy a magasból, a mélyből, vagy bármerről
jött, mert ritka kincset hord a fejében." [p. 5]"


Dr. Lázár, Béla: Beck Ö. Fülöp, p. 11-14

"Az 1901-iki velencei kiállításon kapcsolódott bele
a neve a nemzetközi művészetbe. Annak a vakmerő
csoportnak, mely hivó szavamra egy kis tengeri kalauz-
kodásra vállalkozott, ott volt a szerencse a nyomába.
Mindkét szobrásza jelentős figyelmet keltett. Ligeti
az Anonymus-sal; — Beck Ö. Fülöpnek egyszerűen
szétkapkodták a plaquett-gyüjteményét.
Pedig ekkor ő már menekülni vágyott a sikerei
elől, el, messze, a maga művészálmai közé. Csak el kel-
lett útjából takarítania az akadályokat, hogy aztán
lépésről-lépésre hódítsa meg a maga felismeréseivel a
művészetét.
Egyszer meg fogom tőle kérdezni, — mert lázasan
érdekes lehet, — mint ismerte fel kora realisztikus kon-
krét művészete közepett a másik sort, a monumentalitás
titkait rejtegető művészet hatalmas silhouettejét, mely
pedig ekkor oly jól el volt takarva, egy fénysugár által,
melyet Rodin neve sugárzott ki. Őt ez meg nem vakitá.
Ment az egyszerűek közé, az archaikus görög, a román
faragók közé, akik kezük munkájával mintáztak a kő- [p. 11]
ben és a kőből olvasták ki művészetük törvényeit.
Aszkéta módra visszavonul műtermébe, melyben nincs
is agyag, csak kő, csak szilánk, csak kőpor ; s szerzi be
a drága követ, melynek minden leütött darabjáért fáj
a szive, mert ugy érzi, a benne rejlő formák megroppan-
nak és ő a formák teltségét keresi, a kevés munkával
sokat mondást, a raffináltság helyett az egyszerűséget,
a kifejező mozgás egyszerűsítéseit, elvontságokat a
részletektől és felemelkedéseket az általánosságok
világába.
Micsoda másforma világ ez, mint az előbbi, a finom
plaquette-ek részlethalmozásai, mely a kézbevételt, for-
gatást, nagyító üveggel való szemléletet és apró vonat-
kozások halmozását is eltűrte.
Most tömör egységek keresése a cél, minél gazdagabb
egyszerűségben. Ez az ideál: a rronumentálitás vezette az
archaikus-görög művészet egyik sorát, de meg volt a görög
barcckban is, a római szobrászatban, a gótikában és a ren-
naissance-ban, Thorwaldsen művészetében egyaránt; min-
denkoron, csak más-más formában. A lényeges alapérzés
nem változott. Beck Ö. Fülöp a román művészetből indult
ki. Felismerte, hogy a képzeletében megjelent visio követ-
kezetes szemelőtt tartása a megmunkálás egész folya-
matán a lényeges. A reliefjeiben egy képsikba foglalja
azt, de azután világossá, hatalmassá, egyszerűvé teszi,
véletlenségektől, világítási hatásoktól függetleníti. E
képsikból ki nem térhet egyetlen formája sem, ki van
zárva a mélységhatás is, mely konturfelbontással járna, [p. 12]
— a monumentalitás ellenségével, — a képsikban
terjeszkedhetik minden alak, csak ott mozoghatnak
szabadon. Ez az ideál tehát ellentéte a véletlenségeket
szinte kereső festői szobrászatnak, mely a távolsági kép
egysége helyett folyton változó izgalmas profilokra dol-
gozik, mint Rodin, — itt a szobrász egy külön világot
teremt, de azt meg is őrzi, ezt a világot, a formákat adó
kontúrokon belül találjuk meg, ahol minden alak for-
májának kifejező értéke harmonikus legyen a térbe való
elhelyezkedésével. Itt tehát nincsenek kiugrások, térátvá-
gások és véletlen adottságok. A művész lelkében teljesen
kész a képzeleti kép, mielőtt munkába kezd, számolnia
kell tehát az anyaggal, mert ő a kőben magában mintáz.
Ezeket az eszthetikai ideálokat kell szem előtt tarta-
nunk a mai Beck művészete előtt, — mikor arcképeiben
kikeresi a karaktert adó lényeget és csakis arra szorít-
kozik, — mikor egy-egy alakját kiveri a márványtömb-
ből, arra törekedve, hogy minél több formát mentsen meg,
— reliefjei előtt, ahol alakjait a képzeleti melső és hátsó
lap között, mint két üveglemez közt, egy képsikban
ugy teriti ki, hogy azok minden funkcióértéke világos
legyen előttünk.
S alkalmazza ezt az elvet uj plaquette-jein is, me-
lyek csupa jellegzetesen egyszerű síkokból tevődnek
össze és a régi részletgazdagság helyett gazdag egyszerű-
séggel pompáznak.
Érdekes ! Ha kerestük volna, se tudtunk volna
két ennyire rokonművészt egybeállítani. Csakhogy az [p. 13]
egyik még fiatal és elvont ornamentális képzeletében
dúskál, a másik meglett férfi, aki erejével észszerűen él
és a világból elvont műalkotásait igyekszik minél egy-
szerűbb szépségekre redukálni. Mindkettő azonban út-
ban van . . . [p. 14]"
Catalogue Structure
"Gróf Batthyány Gyula [Count Gyula Batthány]", p. 3-5
"Első terem [First Hall]", cat. no. 1-31, p. 7-8
"Második terem [Second Hall]", cat. no. 32-69, p. 8-9
"Harmadik terem [Third Hall]", cat. no. 70-99, p. 9-10
"Beck Ö. Fülöp", p. 11-12
"A lépcsőházban [In the Stairway]", specified but not listed, p. 15
"Negyedik terem [Fourth Hall]", cat. no. 1-24a, p. 15
"Ötödik terem [Fifth Hall]", cat. no. 25-36, p. 16
"A vitrinában [In the Showcase]", cat. no. 37-38, p. 16
"Hatodik terem [Sixth Hall]", cat. no. 39-52, p. 16-17
"A vitrinában [In the Showcase]", cat. no. 53-59, p. 17
"Hetedik terem. Gróf Batthány Gyula művei [Seventh Hall. Works by Count Gyula Batthány]", cat. no. 60-79, p. 17-18
"A hallban: Beck Ö. Fülöp művei [In the Foyer: 'Works by Fülöp Beck Ö.]", cat. no. 1-15, p. 18
"Előadásaink [Our Talks]", cat. no. 19
"Az Ernst-Muezum eddig a következő kiállításokat rendezte [Following Exhibitions Have Been Organised by the Ernst Museum so Far]", p. 20-21
"Az Ernst-Muezumban a következő felolvasásokat tartották [Following Readings Have Been Held at the Ernst Museum]", p. 22-23
Additional Information
Catalogue Structure altered
Other Mediums listed
Additional Notes

+Gender Distribution (Pie Chart)

+Artists’ Age at Exhibition Start(Bar Chart)

+Artists’ Nationality(Pie Chart)

+Exhibiting Cities of Artists(Pie Chart)

+Catalogue Entries by Type of Work(Pie Chart)

+Catalogue Entries by Nationality(Pie Chart)

Name Date of Birth Date of Death Nationality # of Cat. Entries
Gyula Batthyany 1887 1959 HU 119
Fűlőp Beck 1873 1945 HU 28
Recommended Citation: "Gróf Batthyány Gyula festményeinek és Beck Ö. Fülöp szobrainak gyüjteményes kiállitása." In Database of Modern Exhibitions (DoME). European Paintings and Drawings 1905-1915. Last modified Mar 6, 2020. https://exhibitions.univie.ac.at/exhibition/1068