exhibition

[Exhibition of the Bund Österreichischer Künstler and the Collected Works Gustav Klimt]

Bund Österreichischer Künstler és Gustav Klimt gyüjteményes kiállitása


ID: 537, Status: proof read
Exhibition period:
Mar 8‒Apr 6, 1913
Type:
group
Organizing Bodies:
Művészház
Currency:
K (Austro-Hungarian Krone)
Quickstats
Catalogue Entries: 400
Types of Work: painting and drawing: 168, other medium: 228, unknown: 4
Artists: 27
Gender: female: 1, male: 26
Nationalities: 4
collapse all Catalogue View List View
Date Title City Venue Type
Date Title City Venue # of common Artists
Nov 1913 Internationale Schwarz-Weiss-Ausstellung Vienna Opernring 19 8 artists
Feb 1911 Hagenbund. Sonderausstellung Malerei und Plastik Vienna Räume des Künstlerbundes Hagen - Zedlitzgasse 5 artists
Feb 1913 Privatsammlung Dr. Oskar Reichel. Wien Vienna Galerie Miethke 5 artists
Mar 23‒Apr 1912 Hagenbund. Frühjahrsausstellung. [35. Ausstellung] Vienna Räume des Künstlerbundes Hagen - Zedlitzgasse 8 artists
Jan‒Feb 1914 Ausstellung Preis-Konkurrenz C.R. [Carl Reininghaus]. Werke der Malerei Vienna Kunstsalon Pisko 6 artists
Jun 1‒Nov 16, 1908 Kunstschau Wien Vienna Gebäude der Kunstschau Wien 12 artists
May‒Oct 1909 Internationale Kunstschau Wien Vienna Gebäude der Kunstschau Wien 11 artists
Jan 6‒Jan 1912 A Neukunst Wien vendégművészeinek kiállítása 1912 [Exhibition of the Guest Artists of the New Art Group Vienna 1912] Budapest Művészház 3 artists
Apr 1‒22, 1911 Kollektiv-Ausstellung B. Pinell-Koller und Heinrich Schröder Vienna Galerie Miethke 2 artists
Mar 4‒30, 1911 Kollektiv-Ausstellung Max Kurzweil und Carl Moll Vienna Galerie Miethke 2 artists
Feb‒Jun 1914 Seconda Esposizione Internazionale d'Arte "della Secessione". Rome Palazzo dell'Esposizone 11 artists
Mar 20, 1905 Old and Modern Pictures Vienna Galerie Miethke 2 artists
Jan 1914 Expressionistische Ausstellung / Die neue Malerei Dresden Galerie Ernst Arnold 3 artists
Jan‒Feb 1914 Deutschböhmischer Künstlerbund [German-Bohemian Artists Association] Prague Rudolfinum 2 artists
Mar‒Jul 1912 XLI. Ausstellung der Vereinigung bildender Künstler Österreichs Secession Vienna Gebäude der Secession 3 artists
Jan 9‒Feb 1913 Die Neue Kunst Vienna Galerie Miethke 2 artists
Jan‒Feb 1913 XLIII. Ausstellung der Vereinigung Bildender Künstler Österreichs Secession Vienna Gebäude der Secession 3 artists
Oct‒Nov 1912 Sammlungen Richard Muther, Ludwig Hevesi Vienna Galerie Miethke 2 artists
Mar‒Jul 1914 XLVII. Ausstellung der Vereinigung bildender Künstler Österreichs Secession Vienna Gebäude der Secession 2 artists
Feb‒Mar 1910 Deutschböhmischer Künstlerbund [German-Bohemian Artists Association] Prague Rudolfinum 2 artists
Mar‒May 1905 XXIII. Ausstellung der Vereinigung Bildend. Künstler Österreichs Secession Vienna Gebäude der Secession 2 artists
1908 Kaiser-Huldigungs-Ausstellung Hagenbund-Manes-Sztuka Vienna Gebäude der Secession 2 artists
Oct 5‒Nov 1907 Hagenbund. XXIII. Ausstellung Vienna Räume des Künstlerbundes Hagen - Zedlitzgasse 2 artists
Mar‒Jul 1913 XLIV. Ausstellung der Vereinigung Bildender Künstler Österreichs Secession Vienna Gebäude der Secession 2 artists
Mar‒May 1907 XXIX. Ausstellung der Vereinigung bildender Künstler Österreichs Secession Wien Vienna Gebäude der Secession 2 artists
Apr‒Jul 1911 XXXVIII. Ausstellung der Vereinigung bildender Künstler Österreichs Secession. Wien Vienna Gebäude der Secession 2 artists
May 25‒Sep 30, 1912 Internationale Kunstausstellung des Sonderbundes Westdeutscher Kunstfreunde und Künstler zu Cöln Cologne Städtische Ausstellungshalle am Aachener Tor 4 artists
Apr‒Jul 1910 XXXVI. Ausstellung der Vereinigung bildender Künstler Österreichs Secession Vienna Gebäude der Secession 2 artists
Aug‒Sep 1913 Neue Kunst. II.Gesamtausstellung Munich Hans Goltz 2 artists
May 2‒Oct 6, 1905 2. Deutsche Künstlerbund Ausstellung Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 3 artists
Dec 6, 1907‒Jan 5, 1908 Vierzehnte Ausstellung der Berliner Secession, Zeichnende Künste Berlin Paul Cassirer 2 artists
Mar 1909 XXXIII. Ausstellung der Vereinigung bildender Künstler Österreichs Wien Secession Vienna Gebäude der Secession 2 artists
Aug‒Sep 1915 Kunstausstellung. Wirtschaftsverband bildend. Künstler Österreichs [2.] Vienna Räume des Künstlerbundes Hagen - Zedlitzgasse 2 artists
Apr 1909 Achtzehnte Ausstellung der Berliner Secession Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 3 artists
1913 XXVI. Ausstellung der Berliner Secession Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 2 artists
May‒Oct 1913 LIA. Leipziger Jahresausstellung 1913 Leipzig Gelände der Internationalen Baufach-Ausstellung 5 artists
1906 Dritte Ausstellung des Deutschen Künstlerbundes Weimar Großherzogliches Museum für Kunst und Kunstgewerbe 3 artists
May 23‒Oct 31, 1914 Kunstausstellung der Münchener Secession Munich Königliches Kunstausstellungsgebäude am Königsplatz 3 artists
Nov 1910‒Jan 1911 Einundzwanzigste Ausstellung der Berliner Secession. Zeichnende Künste Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 2 artists
Apr‒May 1913 73. výroční výstava Krasoumné jednoty pro Čechy [73. Annual Exhibition of the Art Union for Bohemia] Prague Rudolfinum 2 artists
Jun 30‒Oct 31, 1915 Kunstausstellung der Münchener Secession Munich Königliches Kunstausstellungsgebäude am Königsplatz 2 artists
1906 Imp. Royal Austrian Exhibition London Earls Court 2 artists
May 4‒Sep 30, 1913 Ausstellung des Deutschen Künstlerbundes 1913 Mannheim Kunsthalle Mannheim 3 artists
Mar 3‒Apr 20, 1911 Frühjahr-Ausstellung der Münchener Secession Munich Königliches Kunstausstellungsgebäude am Königsplatz 2 artists
May 1‒Oct 20, 1907 Internationale Kunstausstellung Mannheim Mannheim Kunsthalle Mannheim 3 artists
Feb 1‒Mar 31, 1914 Internationale Ausstellung in der Kunsthalle Bremen Bremen Kunsthalle Bremen 2 artists
May 12‒Oct 16, 1910 Ausstellung des Deutschen Künstlerbundes Darmstadt Darmstadt Städtisches Ausstellungsgebäude auf der Mathildenhöhe 2 artists
Mar 3‒Apr 19, 1914 Frühjahr-Ausstellung der Münchener Secession Munich Königliches Kunstausstellungsgebäude am Königsplatz 2 artists
Feb 16‒Apr 20, 1908 Deutsche Kunstausstellung Bremen Bremen Kunsthalle Bremen 2 artists
Mar 2‒Apr 20, 1912 Frühjahr-Ausstellung der Münchener Secession Munich Königliches Kunstausstellungsgebäude am Königsplatz 2 artists
Apr 23‒Oct 31, 1910 IX. Esposizione d'Arte della Città di Venezia Venice Giardini Pubblici 2 artists
Apr 13‒Jul 1912 Stedelijke Internationale Tentoonstelling Van Kunstwerken Van Levende Meesters Amsterdam Stedelijk Museum 3 artists
01/06/1905 - end/10/1905 IX. Internationale Kunstausstellung Munich Königlicher Glaspalast 3 artists
Organizing Committee
A kiállítást a magyar épitőművészek szövetsége kezdeményezte. _ A szervezési munkálatokat Rózsa Miklós dr. igazgató, a "Bund Österreichischer Künstler" elnöksége és Joseph Krcizek a "Bund" titkára intézték. _ A rendezést a "Bund" megbizásából Prof. Arch. Joseph Hoffmann, Ferdinand Andri festőművész és Anton Hanak szobrászművész végezték. _ A katalógust nyomtatta a "Jókai" Nyomda RT. Budapest, Thököly-ut 28. [The exhibition was initiated by the Hungarian sculptors' association. _ The organisation was executed by director Dr. Miklós Rózsa, the presidium of the "Bund Österreichischer Künstler" and Joseph Krcizek, the secretary of the "Bund". _ The organisation was executed as instructed by the "Bund" by Prof. Arch. Joseph Hoffmann, painter Ferdinand Andri and sculptor Anton Hanak. _ The catalogue was printed by the "Jókai" printing-office in Budapest, Thököly-ut 28.]", p. 2

"A Művészház igazgatósága [The Directorate of Művészház]:
Elnök [President]: Teleki Géza gr. [count].
Alelnök [Vice-President]: Kernstok Károly.
Igazgató [Director]: Dr. Rózsa Miklós.
Katona Nándor; Koszolányi-Kann Gyula.
Ügyész [Prosecutor]: Dr. Kováts István.
Kir. tanácsos [Royal Councillor]: Jánoshalmi Nemes Marcel.
A művésztanács elnöke [President of the Artist Council]: Rippl-Rónai József.
Somssich Géza gr. [count]; Szabó József; Vaszary János; Vágó László; Vedres Márk; ZIchy István gr. [count].

A "Bund Österreichischer Künstler" igazgatósága [The Directorate of "Bund Österreichischer Künstler"]:
Elnök [President]: Gustav Klimt.
Alelnök [Vice-President]: Prof. Jos. Hoffmann.
Jegyző [Notary]: Dr. Rudolph Junk.
Pénztáros [Treasurer]: Robert Örley épitész [architect].
Igazgatósági tagok [Directorate Members]: Ferdinand Andri; Anton Faistauer; Anton Hanak; Oscar Kokoschka.
Titkár [Secretary]: Jos. Krcizek.", p. 3
Catalogue
Kalauz a Művészház Bund Österreichischer Künstler és Gustav Klimt gyüjteményes kiállitására. Budapest: Művészház 1913.
Nr. of pages: 24 [PDF page number: 46].
Holding Institution: Museum of Fine Arts Budapest
Preface
[no author]: Klimt, p. 5-7

"Gustav Klimt Makart óta az első olyan nagy alakja az osztrák művészetnek,
aki maga körül egy táborba tudta sorakoztatni nemcsak a bécsi, de az összes
osztrák művészeket is. Makart óta ő az elsö, aki ugy a hivatalos elismerés, mint
a közvélemény szerint legnagyobb művésze hazájának.
Igaz, hogy az állami elismerés és a bécsi kiállitáslátogató publikum lelke-
sedése nem volt spontán megnyilatkozás. Mint az annyiszor megtörténik, a
hazai aranyak csak akkor kezdenek a művész felé gurulni és a honfitársak-
hozsannázó dicshimnuszai csak akkor törnek ki, mikor az odahaza konsternációt
keltő képek külfödön szenzációs sikereket aratnak. Klimt is csak akkor lehetett
saját hazájában próféta, mikor már előzőleg a külföld elismerte annak. Ebből
azonban korántsem az követkeizik, hogy Klimt pályája bővelkedett volna az uji-
tóknak szokásosan kijáró megpróbáltatásokban. Ellenkezőleg. Már mint egészen
fiatal ember megbecsült és ismert nevő piktora volt Bécs művészköreinek.
Egymásután kapta a legkülönbözőbb középületek, különösen színházak számára
a fresko-megbizásokat. Még nem volt 26 éves, mikor a Burgtheater nagy fres-
kóját festette, melyen 131 kis portré van. És ma, 50 éves korában, világhírű
művész. Az állam kitüntette nagy arany-érmével, az Antwerpenben rendezett
nemzetközi kiállításon elnyerte a Grand Prix-t, a müncheni és berlini Secession
megválasztotta levelező-tagjának, a müncheni müvészeti Akadémia tiszteletbeli_
tagjai között foglal helyet és a Párisban 1900-ban, valamint Rómában 1911-ben
megtartott nemretközi kiállitás zsűrije az első dijjal tisztelte meg. Szóval Klimt
azok közé a szerencsés forradalmárok közé tartozik, kiket megkímélt a Sors
attól, hogy fenékig ürítsék a keserüség poharát, melyet a kortársak - mintha
ez valami istenes, szent kötelességük volna - soh'sem felejtenek el felkinálni.
Az igazság kedvéért azonban meg kell állapítani azt is, hogy a 20 és
30 évek közé eső évtizede Klimt munkásságának a traditiókból nőtt ki és nem
haladt tul rajta s hogy abban az időben, mikor már megbecsült piktor volt,
még nem volt forradalmár, Legalább nyilvánosság előtt nem. Az első képe,
melynek megjelenése a Secession első kiállításán (1898), elképedést és ellen-
szenvet váltott ki minden oldalról - kivéve azt a pár embert, kik már akkor
melléje állottak - a Supraporta első része volt. Ez a freskó már lényegesen [p. 5]
más, mint amiket addig festett. A Klimt első korszakát a Makart-stilus jellemzi ;
szines és fantasztikus kosztümök lokálszineinek lehető hűséges visszadásában
lelte örömét ; a márvány csillanása, a fénylő arany villanása, a halvány acél
sejtelmes világossága, a régi brokátok és selymek sötét izzása az, ami vonzotta.
A Supraporta már a lokálszinek elnyomását mutatja, a kolorit egységesebb és
inkább a lélek belső mozdulásait kifejező, mintsem a szem üres játéja. A festés
módja majdnem pointilista, persze inkább vonalas, mint pontozott.
Ettől a kiindulási ponttól kezdve Klimt megszakítás nélkül folytatta utját
a megkezdett irányban. Karakterizáló művészete elmélyedtebb, kompozicióban
és koloritban mindig erősebb, izlésesebb és raffináltabb lett. A Pallas Athene
Nuda Vuitas, Schubert jelzik egy-egy étappeját annak a hatalmas fejlődésnek,
mely ebben az irányban az egyetem falain elhelyezett gyönyörű freskókkal -
Medicin, Philosophie és Jurisprudenz - kulminálódik. A három nagyszabásu
freskó közül a Jurisprudenz az, amelyik Klimtet ismét más irányban mutatja:
addig a szin volt az, ami Klimt freskóin uralkodó erővel elnyomott minden
egyebet, a Jurisprudenz a szin mellett a vonal és a kompozicio szuggesztiv
erejéről tesz tanuságot. Ez a freskó a legérettebb munkája Klimtnek. És hogy
otthon nem nevették ki érte, annak megint csak a külföld hódolata volt az
oka. Mert 1900-ban a párizsi nemzetközi világkiállitáson az első dijjal kitüntetett
Philosophiet annak idején - t. i. miellőtt még Klimt Párisban kiállitotta volna,
- Bécsben agyonkacagták, de a Rómában 1911-ben első dijat nyert Juris-
prudenzet már nem előzte meg ez az elfogult értetlenség - itt már Bécs is
behódolt : Róma után.
A Secession tárlatain gyors egymásutánban megjelenő többi freskói
- Vágyódás a boldogság felé, Az ellenséges hatalmak, Halál és Élet- a szín
mellett már a vonalak és kompozició szuggesztiv kiemelésének jegyében szü-
letve, uj perspektíváját tárják fel a Klimt folyton alakuló és előreetörő művé-
szetének. Minden nap uj sike r; lábai elölt fekszik már Bécs, Páris, Róma -
egész Európa közönsége.
Most müvészelének magas emelkedettségéról - nem csucsáról, mert ki
tudja, mikor éri el ez a folytonosan ujal reveláló mester a felfelé vezető
csucsot ! - művészetének a mai egyéni nagyságáról visszatekintve az elindulás
makarti idejére, Makart és Klimt között egy egész világ, egy mindent magából [p. 6]
meritő egyéniség világa tátong. Mindamellett érdekes hasonlósági pontokat
mutat Bécs két halhatatlan művészének egyénisége. Mindketten uj szincsodák-
nak a felfedezői, mindkettőnek a művészetében a női akt döntő fontosságu
szerepet játszik, mindketten dekoratív hajlandósággal megáldott művészek,
mindketten témájukat nem a mindennapi, körülöttük nyüzsgő életből
veszik, hanem egy képzelt világból, melyben szellemük él - és
mindketten tipikusan bécsiek. - A Művészház kiállitásán,
sajnos, Klimtnek nagyszerű freskói - melyek Bécs egy-
egy középületét diszitik- a dolog természeténél
fogva nem ucrcpelhetnek, de a kiállításon Klimt
képeinek a legjava és vagy 20 első klasz-
szisu rajza teljes mértékben inter-
pretálják a világhirű mestert. [p. 7]"


[no author]: Bund Österreichischer Künstler, p. 8-10

"Ennek a művészeti egyesületnek a neve jelenti Bécsben a modern művé-
szek egy táborba állását. Az egyesület még fiatal, alig egy-két éves, és amikor
megalakult, létjogát abból a természetes körülményből meritette, hogy szüksé-
gük volt egy ilyen szövetkezésre, azoknak a modern művészeknek, kik a meg-
lévő művészeti egyedületek keretébe nem tudtak beleilleszkedni, mert a művé-
szetük iránya azokétól eltérő, más, uj irányba lökte őket. A meglévő kereteket
szétvetéssel fenyegető erőknek a felszivását és a szervezet hiányában elfecsér-
lődő, szétfolyó energiáknak az organizációját jelenti a Bund. A képzőművésze-
teknek uj irányba való terelése volt megalakulásának célja, s hogy az alig egy-
két éves egyesületnek ez a programmja milyen visszhangra talált, mutatja az
a körülmény, hogy ma nincs Ausztriának olyan valamire való modern művésze,
ki ne tartoznék a Bund kötelékébe. Mi sem természetesebb tehát, minthogy a
Művészház sietett megragadni az első kedvező alkalmat, hogy a Bund tagjait
Budapest műértő közönségének bemutassa.
A legerősebb, a kiválóbb a Bund tagjai közül természetesen a nagy-
szerű Gustav Klimt, a szövetség elnöke, kinek a nagy mesterekre emlékeztető
maradanó értékű művészetét e kalauz külön cikkben méltatja. Mindjárt utána
kell felemlitenünk prof. arch. Josef Hoffmannt, a Bund lelkét, a legelsők közül
való iparművészt, kinek egyéni bélyege nemcsak az osztrák - illetve bécsi -
iparművészetre nyomott karakterizáló jegyet, hanem hóditó utra vitte egész
Európában a Wiener Werkstätte stylusát, mely az ő nevével ma egyet jelent.
Interieurjei hasonlithatatlanok, iparművészeti apróságai – virágvázák és edények,
aranyozott ezüst kazetták, malachit és gyöngyszélű kelyhek, kecskebőrre arany-
nyal dolgozott táskák - mint az ötletdús invenció és egy rendkivül finom
izlés mindig gyönyörködtető produktumai ragadnak bámulatra. A Wiener
Werskstätte többi tagjai - Ed. Wimmer, C. O. Czeschka, prof. Otto Prutscher,
prof. Karl Witzmann, prof. Berthold Löffler, Oskar Kokoschka és Mellitta Löffler
- kikkel együtt a kiállitás teljesen reprezentálja Wiener Werkstättét, nem
illethetők nagyobb dicsérettel, mint hogy olyan nagy egyéniség mellett is, mint
a minő Josef Hoffmann, művészi termelésükben mindenkor megtartjál saját
egyéniségük és invenciójuk szabadságát és eredetiségét. [p. 8]
A festők között a legleszüröttebb, kutatásának eredméyeiben a legérettebb
Ferdinand Andri, kinek kiválóan dekorativ hajlandósága érdekes szinösszhangokat
teremt. Ugyancsak a szin miszteriuma – bár egészen más szempontból –
izgatja a Kolo Moser, Karl Moll és a Hans Eder fantáziáját is. Moser egyéni-
ségének karakterisztikonját a szintétikus szinfoltoknak a rajzot teljesen negligáló
keresése adja meg, viszont Moll a szinfoltokból a tárgyak rendkivül finom
rajzát hozza ki, míg Edernek Gauguinre emlékeztető eljárása - a kép fontos
részének a sötét háttértől erősen különböző, élénk színű tónusokkal való „kivi-
lágitása" - adja meg az érdekességet. Teljesen egyéni a Sebastian lsepp képein
a színfoltok arrangementja, mellyel a tableau hatását intenziven tudja fokozni.
Különösen áll ez egy koratavaszi impressziót megérzékitő képére.
A Bund kiállításának épen abban van a nagy ereje, hogy majd minden
piktor egy-egy külön egyéniség. Emil Orlik például, kit egy monumentális
csendélet - nem méretében, hanem a szineknek és formáknak teljesen zárt
egészet adó végtelen nyugalmából fakadt érzésben monumentalis csendélet -
képvisel, egészen más, mint a nagytudásu Georg Merkel, kinek a primitiv
motívumok megérzésében Puvis de Chavannera emlékeztet nagyszerű invenciója.
Megint egészen más a komor fantáziáju Jan Preizler, a fekete tó festője, vagy
az uj utat kereső Egon Schiele, kit nagy rajztudása révén még kiforratlan
ifjusága dacára is komolyan kell vennünk. Vegül mint szélső balszárny, a leg-
ujabb futurista törekvésekre mutat Paris Gütersloh és Oskar Kokoschka.
Az uj utat keresők és lázasan nyugtalan chercheurök mellett persze vannak
nyugodtabb temperamentumu piktorok is a Bund tárlatán, mint a két magyar szár-
mazásu festő Heinrich Révy és Félix Harta, avagy Anton Faistauer, Ervin Lang,
Karl Reichel, Broncia Koller, Rudolf Kriser, Max Kunweil, a rideg nyugalmában
élesen látó tájképfestő, Heinrich Schröder a keletázsiai tanulmányaival szereplő
Hans Böhler és a mozgáskarakterizálásban bravuros Otto Lendeke, kik mind
komoly tudásu múvészek és egyaránt progressziv törekvésüek.
Ami a tárlat plasztikai részét illeti, a kiállitott szoborművekről csak a
legnagyobb elismerés hangján lehet szólani. Különösen négy szobrász mutat
elsőrangu qualitásokat : Franz Metzner, Hugo Lederer, Anton Hanak és Jan Stursa.
Metzner és Lederer a monumentális plasztika művelői, akiket nemcsak Ausztria,
de Németország is a legelső szobrászok közé számit. Anton Hanak aktjain [p. 9]
a tiszta szépségű formák és finom rajz a megkapók, míg egy terhes nőt
ábrázoló aktjában groteszk szépségeket rejtenek a naturalis hűséggel mintázott
formák. Stursának különösen a naivitás az első nő tudatlan asszonyiságát
megkapóan jellemző munkájában jut diadalmas érvényesülésre e nagyszabásu
művészegyéniség minden ereje és finomsága, míg fekvő aktjában a női test
buja formáival egy érzéki fantázia lobogása ad messze kilendülő prespektivát
a monumentalitás felé. A naturalista Alfonzo Cancianival és a frappáns
karakterérzékkel megáldott Dunikowszki Xaveryvel, Franz Barwig
elefántcsontba metszett groteszk majomcsoportozatának, Oszkar
Strnad fába faragott Szent Kristófjának és Michael Powolny
szobrászművész ízléses kerámiai tárgyainak a fel-
emlitésével zárjuk le díszes névsorát azok-
nak a művészeknek, kik most a Művész-
ház révén először kerülnek a
magyar közönség elé. [p. 10]"
Catalogue Structure
"A Művészház igazgatósága [The Directorate of Művészház]", p. 3
"A "Bund Österreichischer Künstler" igazgatósága [The Directorate of "Bund Österreichischer Künstler"]", p. 3
"Klimt", p. 5-7
"Bund Österreichischer Künstler", p. 8-10
"A kiállított művek jegyzéke [Index of Exhibited Art Works]", cat. no. 1-274, p. 11-24
"Powolny Michael prof., szobrász: KERÁMIA. (csak utánrendelhetők.) [Michael Powolny prof., Sculptor. Ceramics (available only as a reorder)]", cat. no. 221-245, p. 19
"Az Östrerreichisches Museum Iparművészeti Darabjai [Applied Art Pieces from the Östrerreichisches Museum]", cat. no. 246 -260, p. 19-20
"A Wiener Werkstätte Iparművészeti Tárgyai [Applied Art Pieces of the Wiener Werkstätte]", cat. no. 261-374, p. 20-24
"A reprodukált képek jegyzéke [Index of Reproductions]", n.p.
Additional Information
Other Mediums listed
Additional Notes
Date information taken from:
Nóra Veszprémi Judit Gömöry  (ed.): A Művészház 1909–1914. Modern kiállítások Budapesten. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria 2009. p. 247.

+Gender Distribution (Pie Chart)

+Artists’ Age at Exhibition Start(Bar Chart)

+Artists’ Nationality(Pie Chart)

+Exhibiting Cities of Artists(Pie Chart)

+Catalogue Entries by Type of Work(Pie Chart)

+Catalogue Entries by Nationality(Pie Chart)

Name Date of Birth Date of Death Nationality # of Cat. Entries
Ferdinand Andri 1871 1956 AT 32
Hans Böhler 1884 1961 AT 12
Hans Eder 1883 1955 RO 2
Anton Faistauer 1887 1930 AT 3
Albert Paris von Gütersloh 1887 1973 AT 4
Anton Hanak 1875 1934 CZ 9
Felix Albrecht Harta 1884 1967 AT 5
Sebastian Isepp 1884 1954 AT 4
Gustav Klimt 1862 1918 AT 20
Oskar Kokoschka 1886 1980 AT 6
Broncia Koller 1863 1934 AT 2
Rudolf Kriser 1885 1967 AT 1
Max Kurzweil 1867 1916 AT 2
Erwin Lang 1886 1962 AT 3
Otto Friedrich Carl Lendecke 1886 1918 AT 13
Bertold Löffler 1874 1960 AT 8
Georg Merkel 1881 1976 AT 4
Carl Moll 1861 1945 AT 2
Koloman Moser 1868 1918 AT 5
Emil Orlik 1870 1932 CZ 1
Dagobert Peche 1887 1923 AT 3
Jan Preisler 1872 1918 CZ 1
Karl Anton Reichel 1874 1944 AT 3
Heinrich Révy 1883 1949 DE 2
Egon Schiele 1890 1918 AT 13
Heinrich Schröder 1881 1942 DE 2
Jan Štursa 1880 1925 CZ 10
Recommended Citation: "Bund Österreichischer Künstler és Gustav Klimt gyüjteményes kiállitása." In Database of Modern Exhibitions (DoME). European Paintings and Drawings 1905-1915. Last modified Oct 5, 2022. https://exhibitions.univie.ac.at/exhibition/537