Database of Modern Exhibitions (DoME)
European Paintings and Drawings 1905-1915
Info & Disclaimer
exhibition

[The Palace Inauguration Exhibition of the Művészház]

A Művészház palotafelavató kiállítása


ID: 1009, Status: proof read
Exhibition period:
Jan 23‒Feb 1913
Venue:
Művészház, Budapest
Type:
group
Organizing Bodies:
Művészház
Currency:
K (Austro-Hungarian Krone)
Quickstats
Catalogue Entries: 288
Types of Work: painting and drawing: 247, other medium: 41
Artists: 86
Gender: female: 10, male: 76
Nationalities: 2
collapse all Catalogue View List View
Date Title City Venue Type
Date Title City Venue # of common Artists
Feb 15‒Mar 1914 A Művészház nagy kiállitása [The Great Exhibition of the Művészház] Budapest Művészház 38 artists
Nov 27‒Dec 27, 1910 A Művészház téli kiállítása [ellenszalon] [Winter Exhibition of the Művészház [Anti-Salon]] Budapest Művészház 27 artists
Sep 11‒Oct 2, 1910 A Művészház zsűrimentes kiállítása [Exhibition Without a Jury in the Művészház] Budapest Művészház 26 artists
Sep 3‒Sep 1911 A Művészház [második] zsűrimentes kiállítása [The [Second] Exhibition Without a Jury of the Művészház] Budapest Művészház 23 artists
Sep 14‒Oct 1913 Zsűrimentes kiállitás a Művészházban [Exhibition Without a Jury in the Művészház] Budapest Művészház 24 artists
May 26‒Jun 29, 1912 Biró Mihály gyűjteményes kiállitása és az 1912-ik évi zsűrimentes kiállitás a Művészházban [Exhibition of the Collected Works of Mihály Biró and the Exhibition Without a Jury of the Year 1912 in the Művészház] Budapest Művészház 22 artists
Jan 1908 M.I.É.N.K. [1] [M.I.É.N.K. [1]] Budapest Nemzeti Szalon 12 artists
Feb‒Mar 1909 M.I.É.N.K. második kiállitása [Second Exhibition of M.I.É.N.K.] Budapest Nemzeti Szalon 10 artists
Jan 9‒Feb 10, 1910 A Művészház második csoportos kiállítása és a Magyar Grafikusok Egyesülete kiállítása [The Second Group Exhibition of the Művészház and the Exhibition of the Association of Hungarian Graphic Artists] Budapest Művészház 8 artists
Apr 1‒May 15, 1906 Tavaszi kiállítás [Spring Exhibition] Budapest Műcsarnok 19 artists
May 4‒Jun 25, 1913 A Művészház nemzetközi Postimpresszionista kiállitása [International Post-Impressionist Exhibition in the Művészház] Budapest Művészház 10 artists
Feb 5‒Mar 3, 1910 Ausstellung Ungarischer Maler Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 8 artists
Jan‒Feb 1910 M.I.É.N.K. III-ik kiállítás [Third Exhibition of M.I.É.N.K] Budapest Nemzeti Szalon 7 artists
Mar 1907 A Nemzeti Szalon. Első csoportkiállítás [The First Group Exhibition Of The National Salon] Budapest Nemzeti Szalon 7 artists
Jan 6‒29, 1911 A Művészház negyedik csoportos kiállitása [The Fourth Group Exhibition of the Művészház] Budapest Művészház 6 artists
Feb 2‒18, 1912 VI. csoportos kiállítás a Művészházban [VI. Group Exhibition in the Művészház] Budapest Művészház 6 artists
May 1907 Tavaszi kiállitás. Gauguin, Cézanne stb. művei [Spring Exhibition. Works of Gauguin, Cézanne etc.] Budapest Nemzeti Szalon 9 artists
1915 Magyar mesterek második csoportkiállitása [Second Group Exhibition of Hungarian Masters] Budapest Ernst Múzeum 5 artists
May 14‒Jun 15, 1911 V. Csoportos kiállitás a Művészházban [The V. Group Exhibition in the Művészház] Budapest Művészház 5 artists
Nov 14, 1906‒1907 Téli nemzetközi kiállítás [International Winter Exhibition] Budapest Műcsarnok 17 artists
Apr 27‒Jun 19, 1910 Nemzetközi Impresszionista kiállítás [International Impressionist Exhibition] Budapest Művészház 8 artists
Apr 27, 1907 Tavaszi kiállitás [Spring Exhibition] Budapest Műcsarnok 9 artists
Apr‒May 1912 VII. csoportos kiállítás a Művészházban [The VII. Group Exhibition in the Művészház] Budapest Művészház 4 artists
Dec 8, 1909‒Jan 6, 1910 A Művészház első csoportos kiállitása [The First Group Exhibition of the Művészház] Budapest Művészház 4 artists
Dec 1907 Modern francia nagymesterek tárlata. Magyar müvészek karácsonyi művásárja és az Éremkedvelők Egyesületének kiállitása [Exhibition ot the Great French Masters. Christmas Artfair of the Hungarian Artists and the Exhibition of the Medal Appreciation Association] Budapest Nemzeti Szalon 7 artists
Spring 1905 Tavaszi nemzetközi kiállítás [International Spring Exhibition 1905] Budapest Műcsarnok 13 artists
Nov 1908‒1909 Téli nemzetközi kiállítás [International Winter Exhibition] Budapest Műcsarnok 10 artists
Feb 9‒Mar 24, 1909 Akvarellek, pasztellek és grafikai művek nemzetközi kiállitása [International Exhibition of Aquarelles, Pastels and Graphics] Budapest Műcsarnok 13 artists
Feb 13‒Mar 1910 A Művészház harmadik csoportos kiállitása [The Third Group Exhibition of the Művészház] Budapest Művészház 3 artists
Mar 1913 A KÉVE negyedik kiállítása [The Fourth Exhibition of "KÉVE"] Budapest Nemzeti Szalon 3 artists
Mar 16‒Apr 1910 A Művészház bibliai kiállítása és Jacobey Károly művészi hagyatéka [Biblical Art Exhibition and the Estate of Károly Jacobey in the Művészház] Budapest Művészház 4 artists
Apr 23‒Oct 31, 1910 IX. Esposizione d'Arte della Città di Venezia Venice Giardini Pubblici 14 artists
Nov 25‒Dec 17, 1911 Kernstock Károly retrospekív kiállítás [Retrospective Exhibition of Károly Kernstock] Budapest Művészház 2 artists
Apr 22‒Oct 31, 1909 VIII. Esposizione d'Arte della Città di Venezia Venice Giardini Pubblici 11 artists
Apr‒May 1911 "Nyolcak" kiállitása [Exhibition of "The Eight"] Budapest Nemzeti Szalon 2 artists
Sep‒Oct 1909 Körösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándorék és a Gödöllőiek Kiállitása [Exhibition of Aladár Körösfői Kriesch, the Group of Sándor Nagy and the Artists of Gödöllő] Budapest Nemzeti Szalon 2 artists
Jan‒Feb 1910 Ausstellung der Ungarischen Künstler-Vereinigung "KÉVE" Vienna Räume des Künstlerbundes Hagen - Zedlitzgasse 2 artists
Nov 1909 A "KÉVE" második kiállitása [The Second Exhibition of "KÉVE"] Budapest Nemzeti Szalon 2 artists
May 25‒Sep 30, 1912 Internationale Kunstausstellung des Sonderbundes Westdeutscher Kunstfreunde und Künstler zu Cöln Cologne Städtische Ausstellungshalle am Aachener Tor 3 artists
Apr 13‒Jul 1912 Stedelijke Internationale Tentoonstelling Van Kunstwerken Van Levende Meesters Amsterdam Stedelijk Museum 8 artists
Apr 22‒Oct 31, 1905 VI. Esposizione d'Arte della Città di Venezia Venice Giardini Pubblici 4 artists
Oct 6‒Nov 15, 1906 Salon d'Automne. 4e Exposition Paris Grand Palais des Champs Elysées 4 artists
01/06/1905 - end/10/1905 IX. Internationale Kunstausstellung Munich Königlicher Glaspalast 8 artists
Apr 23‒Oct 31, 1912 X. Esposizione d'Arte della Città di Venezia Venice Giardini Pubblici 3 artists
Organizing Committee
A palota átépítését tervezte Vágo László műépitész. A kiállítás zsürizési és rendezési munkálatai Rippl-Rónai József a művésztanács elnöke, Katona Nándor, Kernstock Károly, Kosztolányi-Kann Gyula, Vaszary János festőművészek, Vedres Márk és Pásztor János szobrászművészek, a művésztanács tagjai végezték. A katalogust Gara Arnold festőművész rendezte sajtó alá. Az illusztrációk kliséit a Wolfner M. Cinkográfi Műintézet készitette Budapesten. Nyomtatta a "Jókai" nyomda részvénytársaság Budapest, Thököly-út 28. szám. [The renovation of the palace was planned by architect László Vágo. The exhibition's jury decision and organisation was executed by József Rippl-Rónai, president of the artist council, painters Nándor Katona, Károly Kernstock, Gyula Kosztolányi-Kann, János Vaszary, sculptors Márk Vedres and János Pásztor, the members of the artist council. The catalogue was done by painter Arnold Gara in the press. The illustration plates were made by M. Wolfner Zinc Etching Art Institution in Budapest, Thököly-Street 28.]", p. 2
Catalogue
Kalauz a Művészház palotafelavató kiállítására. Budapest: Művészház 1913.
Nr. of pages: 32 [PDF page number: 71].
Holding Institutions: Metropolitan Ervin Szabó Library, Museum of Fine Arts Budapest
Preface
A Művészház Igazgatósága: [no title], p. 3-4

"Budapest, 191, január hó 23-án
Az erőviszonyoknak az a gravitációja, mely a társadalomnak a
művészetre és viszont való kölcsönös hatásából áll, ha valahol,
ugy a mi művészi viszonyainknál szem előtt tartandó - ha
nem is döntő. Eltekintve attól a már rég bebizonyult szociális igaz-
ságtól, hogy a tömörülés egy cél érdekében elősegíti a kifejlődést:
az ingadozó magyar művészi kultura nevében végtelen fontosnak
tartjuk a progressziv művészek egyesülését s egyesült manifesztációját.
Nemcsak a kultura bástyáin kívül álló tömegek irányitásáról van szó,
hanem azok meghódításáról is, akik egy konzervativ művészet pár-
tolásában, igenlésében hiszik a kultura igazmondását - modja Vaszary
János e katalógus egy másik helyén s a Művészház örömmel vállalja
a szolidaritást ezzel a nyilatkozattal. „Intim, exquisit kiállitásokat aka-
runk - hangoztatja ugyanitt Kernstok Károly - ahol a művész
képe megfelelő társaságba kerül, igy majd kialakul egy olyan intéz-
mény, ahol csak művészek állitanak ki. Szóval, most állandósulni fog
egy olyan valami - művészi nivóju kiállítás - ami eddig legfeljebb
csak tünet volt." Es végül Rippl-Rónai: „a Művészház a művészeké!
Csak feltétlenül művészember érvényesülhessen a Művészházban; ez
az elvünk."
E programmszerü kijelentésekben egyuttal világosan és határo-
zottan meg van jelölve a szelleme, intenciója és célja azoknak a
törekvéseknek, melyeknek a Művészház e megnyitó kiállitása ünnepé-
lyes manifesztációja kiván lenni. A kiálIitás karaktere is ennek meg-
felelő, hiszen a zsüri természetszerüleg e szellemben végezte nehéz
és felelősségteljes munkáját. Igy történt, hogy a bíráló-bizottság nem
egy olyan beküldött képet utasitott vissza, vagy nem egy olyan
műnek visszavonására kérte szerzőjét, melynek szelleme nem egyezett
meg e kiállítás szellemével. A kiállitás a magyar progresszív művészi
törekvések tükrét kívánja a közönség elé tartani - a zsűri itéleteiben
s a rendezésben is elsősorban ez a szempont volt a döntő. Ha a
Művészház csakugyan a művészeké - aminthogy így is van és igy
is kell, hogy legyen - azoknak a művészeknek, akiknek kezébe
adták az egyesület tagjai a vezetést, souverén művészi joguk, sőt
kötelességük, a vezetést saját legjobb művészi meggyőződésük szerint
irányítani. Ezt cselekedték ezen a kiállitáson. Hogy azután meg-
marad-e, megmaradhat-e a Művészház a jövőben is programmja és [p. 3]
mai intenciója mellett? - arra a jövendő fogja megadni a választ
s ezt a jövendőt megint csak a művészek fogják megalapozni, elő-
késziteni, megtermékenyiteni. Ha igen, a Művészház alapitói lesznek
legboldogabbak, ha intenciói megvalósulhatnak s alkotásuknak eddig
híven megőrzött szelleme megalkuvás nélkül szállhat át az eljövendő
nemzedékre. Ha nem, sorsát akkor is a művészek fogják eldönteni, -
a Művészház igazgatósága csak a harci porondot kivánta megalkotni,
az elvi művészi küzdelmekbe azonban, minthogy meggyőződése, hogy
a laikus a művészt sohasem irányíthatja, beleavatkozni a jövőben
sem kíván. [p. 4]"


Felvinczi Takács, Zoltán: Uj érzések, uj célok, p. 5-8

"Néhány év óta rendkívüli művészeti eseményeknek lehetünk tanui. Oly jelen-
ségek merülnek fel, amelyek lényegesen különböznek minden eddigitől. Való-
ban ugy látszik, mintha forradalmi erők el akarnák tériteni a festészetet – leg-
radikálisabb ujitásaik tárgyát - az ábrázolás utjáról és kalandos absztrakciók
áldozatává akarnák tenni. Érthetetlennek látszik, hogy teljes művészi készültségü
emberek, akik ezelőtt általánosan érthető és a legszigorubb akadémiai diszciplina
ismertető jeleitől tündöklő műveket alkottak, keserves fáradsággal szerzett javai-
kat egyszerre elvetik és vásznaikat gyermekes, együgyü vagy szeszélyes formák-
kal festik tele.
Az őrületes játék sokakban heves ellenszenvet, sőt undort és elkeseredést
kelt. Mások mulatságosnak tartják az ügyet s nem érdemesitik arra, hogy komo-
lyan foglalkozzanak vele, sőt a bolondos kalandok hátterében tisztességtelen szán-
dékot keresnek. Azt mondják, hogy az egész mozgalom iparlovagok merénylete,
akik érdekessé akarják magukat tenni, kik a snobságra pályáznak és olcsó győ-
zelmeket akarnak vivni a könnyenhivők és a kultura jövevényei fölött.
Ismételnem kell, hogy e vad lovagok nagy része teljes fegyverzetben vállal-
kozik a halálugrásra, olyan művészeti képzettséget visz magával, amelyiknek
alaposságában nem lehet kételkedni és spekulativ észjárásuk is az intelligencia és
kultura csalhatatlan jeleit mutatja. Képeikben a meglepett laikus hitvány szédelgést,
vagy lelkiismeretlen könnyelműséget lát, de sajátságos, hogy e képek alkotása
nagyobb vérveszteséget okoz, mint a legkimeritőbb naturalisztikus ábrázolás haj-
meresztő mikroszkopikus megfigyeléseinek összessége.
Miből magyarázható meg az, hogy komoly emberek ily hazárdjátékra vállal-
koznak? Mi készteti őket arra, hogy a művészetek eddigi fejlődésének minden
hagyományát megtagadják, hogy elhagyják a kitaposott utat egy bolygótüzeket
kergető vesszőfutás kedvéért.
A dolog nem oly veszedelmes, mint amilyennek látszik. És nem is szabad
a mostani eseményeket döntő lépés gyanánt felfognunk, mert ez: megtörtént már
több évtizeddel ezelőtt, olyan formában, amelyik a legtaplósabb filiszter-agyvelőben
is a hozzáférhetőség látszatát keltette. A mozgalom persze más zászló alatt indult
meg, de a mi neoimpresszionistáink, expresszionistáink, kubistáink stb. mégis
ebből vonták le a végső következtetéseket.
A művészeti primitívségre való hajlam szükségképen a tudományosan nevelt
19. században keletkezett. A természettudomány arra tanította az embert, hogy
az őt környező dolgokat elemző szemmel nézze, feldarabolja, belsőleg megértse,
alapértékükre visszavezesse.
A mi szellemi diszpoziciónk alapjában különbözik a régiekétől: Uj tapasz-
talatok utján szerzett meggyőződéseink ugyanis azelőtt ismeretlen érzésekké és a
régi generációból hiányzó ösztönökké fejlődtek. Az öregek még nem érezték
szükségét annak, hogy másodlagos érzéseiket elsődlegesekre vezessék vissza. Az ő [p. 5]
világnézetük nem volt érzéki jellegű, hanem jelképes és ez a szimbolikus felfogás
oly erővel irányitotta az emberi érzést, hogy a művészi képzelet tevékenységének
is alaptényezőjévé lett.
A mi világnézetünk azonban az érzékelésen alapszik. Mi aszerint értékeljük
benyomásainkat, amennyiben azok életerőnk érzésének növelését eredményezik.
Ezért helyezzük a művészetben is az elemi hatások értékét a komplikáltak fölé.
Hogyan érhet el azonban a művész ilyen elemi hatásokat? Talán olyan
képekkel, amelyek öntudatlan reflexiók alapján keletkeztek ? Korántsem. Ezek a
reflexiók művészeti szempontból másodlagosaknak mondhatók és nem vezethetők
vissza azokra a tényezőkre, amelyeken a dolgok művészeti értéke alapszik. Kép-
zeteink csak érzékelés alapján keletkezhetnek, tehát szoros összefüggésben kell
állaniok a természetes formákkal. .,A művészet valóban a természetben rejtőzik"
mondja Dürer Albrecht. Ugyanaz a Dürer azonban rögtön hozzá teszi: „aki ki
tudja szakítani belőle, annak hatalmában van." Klasszikusabb formában igazán nehe-
zen fejezhető ki ez az igazság, mert a művész csakugyan folytonos kivonás által
jut az artisztikus alapértékekhez. Ez az alapérték pedig nem egyéb, mint bizonyos
ritmus, melynek sajátos jellege a művész egyéni diszpoziciójától függ.
Mi az oka annak, hogy pl. Dürer és Holbein egyforma szorgalommal és
éles megfigyeléssel készült rajzai alapjukban különböző jellegűek. Miért különbözik
annyira a Rubens-féle testszín a Rembrandtétól? Egyszerűen azért, mert mindezek
a művészek különböző temperamentumok és ennek következtében szellemük rugé-
konysága is különböző vonal- és szinritmusokban nyilatkozik meg.
Ez a ritmus a művészet. Tehát nem a természeti jelenségek optikai értékelése,
hanem az érzékelés mikéntje. Mikor az ember tudományos nevelése folytán bele-
élte magát abba a tudatba, hogy szellemi életének minden jelensége érzéki jellegű,
művészi érzése is megváltozott. Nem rendelte magát többé egyszerüen alá a
benyomásainak, hanem a megismerés vágyától hajtva, a szerkezeti érzékek magya-
rázatát, a formák felépitésének és a szinek kompoziciójának elemeit kereste.
Ebből magyarázható az az első pillanatra időszerütlennek látszó jelenség, hogy
a 19. század, a pozitiv tudományok századának művészei, az olasz rinascimento
primitiv mesterei felé forditották figyelmüket. A felületes szemlélő bizonyos szenilis
visszaesést láthatott ebben, természetesen jogtalanul. Nem a naivitás és gyermekes
érzés poézise hajtotta a praeraffaelisták legjobbjait Giottohoz, Botticellihez és
Pollajuolohoz, hanem a velük rokon kutató szellemek ösztönszerű felismerése.
És ez az alapjában tudományos diszpozíció, ez a laboratoriumban született
romantika nem pusztítható ki többé a haladó ember agyvelejéből. Ez a hajlamos-
ság a művészt az egyik lépésről a másikra kényszeríti és bizonyos interpretativ
irányba hajtja. Szellemi életünkben pedig ép oly szimptomatikus jellegű ez az
interpretativ hajlam, mint a középkori skolasztikában a gótika vaskövetkezetes-
sége, vagy az ellenreformáció sötét vakbuzgóságában a barokk művészet szen-
vedélyes modorossága.
A 18-19. század hellenizmusa és retrospektiv jellegű romantikája volt az
irodalmi forrásból fakadt művészetpoézis utolsó nagyszabásu fellobbanása. A legujabb
korok akademizmusában és naturalizmusában ismerheti fel ujra az optikai motivá- [p. 6]
lásra való hajlam. A modern korszellem energiái azután nemsokára megtalálták az
utat az uj művészi erőmegnyilatkozáshoz a tudatos primitivségen át.
A nagy impresszionista mozgalom sem volt egyéb, mint a sokféleképen
megnyilatkozó uj analitiv hajlamok egyik nagyszabásu kitörése.
Mik hát azok az ismertető jelek, amik az uj művészeti áramlatok mindenikét
egyformán jellemzik és minden korábbi rokon jelenségtől egyformán meg-külön-
böztetik? - Egyrészről a tudatos kihagyások, másrészről a szabad és tisztán művészi
jellegű mathematika, melynek segítségével bizonyos szubjektiv elbirálás alá eső,
az ábrázolás tartalmától független harmonia érhető el,
A naturalisztikus művészet kimeritő ábrázolásra törekszik. Az expresszionista
törekvések viszont egyértelműek a legelemibb jellemző vonások érzékeltetésének
fokozásával. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele a mellékes jelenségek teljes
alárendelése. A naturalisztikus rajz mindent közölni szokott, legalább sejtetés
utján, még a vázlatos formában is. Az expresszionisztikus művészet azonban
nagyobb energiákat akar szabaddá tenni és a primítiv közlési mód sulyát azzal
növeli, hogy esek arról vesz tudomást, aminek speciális jelentősége van. Helytelen
volna ugyanis azt gondolnunk, hogy a természet nyujtotta kép a mag-a sokszerüsé-
gében tiszta művészeti értékeket képviselne. A művész ugyanis csak abban láthat
artisztikumot, ami egyéni érzésének megfelel. Világos tehát, hogy csak ezekben
az értékekben fejezheti ki egyéni energiáját. Ha be akar számolni arról, ami rá
maradandó hatást tett, el kell tekintenie minden zavaró részlettőI, - a művé-
szietlen érzésüek nagy rosszalására.
Bizony bevallhatjuk őszintén, hogy a természet tele van borzasztóan érdek-
telen motívumokkal, amelyeknek utánzása csak az iskolai tanulmány szempont-
jából igazolható.
Az igaz művésznek fontosabb dolga is van annál, hogy a természet minden
apró szeszélyét figyelembe vegye. Ellenkezőleg; elsősorban az a feladata, hogy
megfelelő formába öntse legegyénibb érzéseit. Éppen akkor van szüksége a legmesszebbmenő levezetésre, ha egyéniségének legjellemzőbb vonásait teljes közvet-
lenséggel akarja érzékelhetővé tenni. A művészi mathematika nemhogy eltávolitaná
emberi érzésünktöl a festő munkájának eredményét, hanem még közelebb hozza
érzékeinkhez, amennyiben az ábrázolás tartalmát, vagyis a művészeti szem-
pontból szekundet jelenségeket alárendeli a ritmikus optikai egység követelményei-
nek, vagyis a primer értékeknek.
E gondolatok tulajdonképen egyáltalában nem ujak. Megvalósításuk eszméje
egyformán lelkesítette a művészeket mindenkor és mindenütt. Uj azonban a fiatal
nemzedék radikális föllépése. Rámutattam már arra, hogy .az uj mozgalom forrása
a tudományos pozitív világnézetben keresendő és pszichofizikai apparátusunk alaposabb
ismeretéből magyarázható. Nem tagadhatjuk természetesen, hogy az
ösztönszerüleg dolgozó művész sokszor nagy kerülő utakon és felesleges metafizikai
kisérleteken át jut a tulajdonképen nagyon egyszerü célhoz. A dolog természeté-
ben rejlik az is, hogy a sötétbe burkolt nehéz pálya megfutása sok félrelépéssel
jár. Ez azonban az ujitók közös sorsa, amint közös sorsuk az is, hogy első lépé-
süket csalásnak, szemfényvesztésnek tekintsék. [p. 7]
Semmi sem könnyebb, mint erre a filiszter-álláspontra helyezkedni, különösen
művészeti kérdésekben, amelyeknek megítélésé nem jár közvetlenül érezhető prak-
tikus következményekkel. Gondoljuk meg- azonban ismételten, hogy a hagyomá-
nyos „jó izlés" elleni merényletek elkövetői többnyire olyan emberek, akik a régi
és modern művészet kérdéseinek megítélésénél nagyon jól meg tudják különböztetni
a jót a rossztól. Ne feledjük továbbá azt sem, hogy az uj és meglepő kuriozitá-
sok ép azokra gyakorolnak mély benyomást és azokat vonzzák ellenállhatatlanul
komoly reflexiókra, akik egyforma élszinteséggel tudnak lelkesülni Raffael, Dürer,
Rembrandt, Cézanne, vagy akár Hokusai művészetéért.
Mi az oka annak, hogy pl. Picasso érthetetlen konstrukciói meg tudják
állítani az objektiv kritikust, míg a futuristák piaci lármájában és a „Blaue
Reiter"-ek hatáskeresésében azonnal felfedezhetők a nem őszinte hátsógondolatok?
Bizonyára az, hogy az igazi és komoly erőkifejtésnek megvan a maga félreismer-
hetetlen jegye. Persze szemek kellenek a meglátásához, illetőleg nem szabad saj-
nálni azt a fáradtságot, ami nélkül nem lehet a rejtélyt megfejteni. Éppen azért
tanácsos lenne, ha a konzervatív tábor többé-kevésbbé szellemes kritikusai a
guny fegyvereivel takarékosabban bánnának. A forradalmak jelentőségét eleinte
mindig lebecsülték és vad hőseik magaviseletét fennhéjázó gőggel szokták volt
lemosolyogni, míg a lenézettek örökre el nem vették ellenfeleik kedvét a gúnyos
nevetéstől. [p. 8]"
Catalogue Structure
"[no title]", p. 3-4
"Uj érzések, uj célok [New Sentiments, New Goals]", p. 5-8
"A Művészház története [The History of Művészház]", p. 9-16
"A Művészház palotája [The Palace of Művészház]", p. 17-20
"A Művészház és a magyar művészet jövője [The Művészház and the Future of Hungarian Art]", p. 21-25
"A kiállításon résztvevő művészek [Participating Artists in the Exhibition]", p. 26
"Festmények [Paintings]", cat. no. 1-188, p. 27-30
"Grafika [Graphics]", cat. no. 189-249, p. 30-31
"Szoborművek [Sculptures]", cat. no. 250-284, p. 32
"Iparművészet [Applied Arts]", specified but not listed, after cat. no. 284
"A reprodukált képek jegyzéke [Index of Reproductions]", n.p.
Additional Information
Catalogue Structure altered
Other Mediums listed
Additional Notes
Date information taken from:
Nóra Veszprémi Judit Gömöry  (ed.): A Művészház 1909–1914. Modern kiállítások Budapesten. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria 2009. p. 247.

+Gender Distribution (Pie Chart)

+Artists’ Age at Exhibition Start(Bar Chart)

+Artists’ Nationality(Pie Chart)

+Exhibiting Cities of Artists(Pie Chart)

+Catalogue Entries by Type of Work(Pie Chart)

+Catalogue Entries by Nationality(Pie Chart)

Name Date of Birth Date of Death Nationality # of Cat. Entries
Attila Sassy 1880 1967 HU 3
József Bálint 1886 1957 HU 1
Kocsárd Bányász HU 1
János Bednár 1886 1932 HU 7
Antal Berkes 1874 1938 HU 1
Tibor Boromisza 1880 1960 HU 5
Frigyes Borszéky 1880 1955 HU 3
Zoltán Csáktornyai 1886 1921 HU 1
István Csók 1865 1961 HU 2
Ferenc Csont Jul 12, 1888 Sep 26, 1966 HU 5
Elemér Csukássy 1876 1954 HU 2
Andor Székely 1877 1945 HU 2
József Egry 1883 1951 HU 4
Márton Faragó 1880 1947 HU 1
Géza Farkas HU 1
Alfréd Feiks 1880 1953 HU 3
Valér Ferenczy 1885 1954 HU 1
Jenő Ferkai 1877 1963 HU 1
Árpádné Feszty 1861 1936 HU 1
Endre Frecskay 1875 1919 HU 1
Arnold Gara 1882 1929 HU 2
Oszkár Glatz 1872 1958 HU 5
Lilly Gombos 1897 1973 HU 1
Gitta Gyenes 1888 1960 HU 2
Berta Hadadi-Kovácsy 1889 HU 2
Pál Huzella 1886 1967 HU 2
Béla Kádár 1877 1955 HU 6
Nándor Katona 1864 1932 HU 10
Miksa Keitner 1892 HU 1
Jenő Keményffy 1875 1920 HU 3
Károly Kernstok 1873 1940 HU 1
Kálmán Kiss 1878 1967 HU 1
Rezső Kiss 1889 HU 1
János Kmetty 1889 1975 HU 4
Gyula Kosztolányi-Kann 1868 1945 HU 7
József Kornai 1889 1929 HU 1
Ervin Körmendi-Frimm 1885 1939 HU 4
Aladár Körösfői-Kriesch 1863 1920 HU 2
Gyula Kövér 1883 1956 HU 2
Mária Lehel 1889 1973 HU 3
Ferencz Lehel 1885 1975 HU 1
Loránd E. Lengyel HU 1
Henrik Major 1889 1948 HU 5
Ödön Márffy 1878 1959 HU 3
László Mednyánszky 1852 1919 HU 4
Ilonka Mezey 1883 HU 1
Vilmos Nagy 1874 1953 HU 2
Ferenc Olgyay 1872 1939 HU 2
Zoltán Páldy 1884 1939 HU 4
Géza Pap 1883 HU 3
Aurel Popp 1879 1960 RO 1
Jozsef Pechan 1875 1922 HU 2
Stella Prottmann HU 1
Lajos Petrovits 1894 1944 HU 1
Zoltán Remsey 1893 1925 HU 4
Károly Réthy 1884 1921 HU 1
József Rippl-Rónai 1861 1927 HU 40
Dezső Rózsaffy 1877 1937 HU 3
Móricz Sándor 1885 1924 HU 2
Kálmán Sashegyi 1886 1912 HU 1
Hugó Scheiber 1873 1950 HU 3
Artúr Schiffer 1885 1942 HU 1
Béla Szentes HU 1
Jenő Szigeti 1881 1944 HU 3
István Szigethy 1891 1966 HU 1
Sándor Teplánszky 1886 1944 HU 1
Mária Turán Hacker 1886 1967 HU 1
Márton Tuszkay 1884 1940 HU 2
János Vaszary 1867 1939 HU 7
Manó Vesztróczy 1875 1955 HU 3
István Zádor 1882 1963 HU 3
Géza Záhonyi 1889 HU 2
Istvan Zichy 1879 1951 HU 2
Sandor Ziffer 1888 1962 HU 3
Zsigmond Antal Walleshausen von Cselény 1887 1957 HU 1
Ede Bohacsek 1888 1915 HU 5
Erzsi Fejérváry 1890 1947 HU 1
Dezső Mokry-Mészáros 1881 1970 HU 2
Álmos Jaschik 1885 1950 HU 2
József Kármán HU 2
Caesarin Kunhegyi HU 1
Artúr Lakatos 1880 1968 HU 1
József Nemes Lampérth 1891 1924 HU 1
Antal Shima HU 2
Katalin Hindi Szabó 1889 1929 HU 1
László Vágó 1875 1933 HU 7
Recommended Citation: "A Művészház palotafelavató kiállítása." In Database of Modern Exhibitions (DoME). European Paintings and Drawings 1905-1915. Last modified Mar 30, 2024. https://exhibitions.univie.ac.at/exhibition/1009