exhibition

[International Post-Impressionist Exhibition in the Művészház]

A Művészház nemzetközi Postimpresszionista kiállitása


ID: 557, Status: proof read
Exhibition period:
May 4‒Jun 25, 1913
Type:
group
Organizing Bodies:
Currency:
K (Austro-Hungarian Krone)
Quickstats
Catalogue Entries: 214
Artists: 53
Gender: female: 6, male: 47
Nationalities: 9
collapse all Catalogue View List View
Date Title City Venue # of common Artists
Nov 18, 1911‒Jan 31, 1912 Neue Secession Berlin. IV. Ausstellung. Gemälde. Berlin Räumlichkeiten der Neuen Secession 17 artists
1914 Der Blaue Reiter Berlin Der Sturm [venues] 13 artists
1913 Der Blaue Reiter. Gemälde-Ausstellung Berlin Der Sturm [venues] 13 artists
Mar 12‒Apr 10, 1912 Der Sturm. Erste Ausstellung. Der Blaue Reiter. Franz Flaum. Oskar Kokoschka. Expressionisten Berlin Gilka-Villa 12 artists
Sep 20‒Dec 1, 1913 Der Sturm. Erster Deutscher Herbstsalon Berlin Lepke-Räume 19 artists
Feb 1912 Die zweite Ausstellung der Redaktion. Der Blaue Reiter. Schwarz-Weiss Munich Hans Goltz 11 artists
1915 Sammlung Walden. Gemälde, Zeichnungen, Plastiken Berlin Der Sturm [venues] 12 artists
Dec 18, 1911‒Jan 3, 1912 Der Blaue Reiter. Die Erste Ausstellung der Redaktion Munich Moderne Galerie (Heinrich Thannhauser) 9 artists
Jan 23‒Feb 26, 1912 Выставка Картин Общества Художников "Бубновый Валет" [Vy'stavka Kartin Obshhestva Khudozhnikov "Bubnovy'j Valet" : Exhibition of Paintings by "Jack of Diamonds Association of Artists"] Moscow Moscow (exact location unknown) 13 artists
Oct 1912 Neue Kunst. Erste Gesamt-Ausstellung Munich Hans Goltz 14 artists
Aug‒Sep 1913 Neue Kunst. II.Gesamtausstellung Munich Hans Goltz 15 artists
May 25‒Sep 30, 1912 Internationale Kunstausstellung des Sonderbundes Westdeutscher Kunstfreunde und Künstler zu Cöln Cologne Städtische Ausstellungshalle am Aachener Tor 25 artists
Jan 1914 Expressionistische Ausstellung / Die neue Malerei Dresden Galerie Ernst Arnold 11 artists
Oct 1‒Dec 30, 1910 Neue Secession Berlin I. Graphische Ausstellung Berlin Gemälde Galerie Maximilian Macht 9 artists
Feb 15‒Mar 1914 A Művészház nagy kiállitása [The Great Exhibition of the Művészház] Budapest Művészház 14 artists
Jul 7‒31, 1912 Moderner Bund. [II. Ausstellung] Zurich Kunsthaus Zürich 8 artists
Sep 1‒14, 1910 Neue Künstlervereinigung München E.V., Turnus 1910-1911. [II. Ausstellung] Munich Moderne Galerie (Heinrich Thannhauser) 8 artists
Feb 5‒Mar 3, 1910 Ausstellung Ungarischer Maler Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 8 artists
Apr‒May 1911 "Nyolcak" kiállitása [Exhibition of "The Eight"] Budapest Nemzeti Szalon 6 artists
Dec 10, 1910‒Jan 16, 1911 Бубновый Валет [Bubnovy'j Valet : Jack of Diamonds] Moscow Levinskij House 9 artists
Jan 9‒Feb 1913 Die Neue Kunst Vienna Galerie Miethke 9 artists
Jan 21‒Feb 2, 1911 XIII. Jahrgang. Winter 1910/11. VI. Ausstellung. Neue Künstler-Vereinigung München Berlin Paul Cassirer 7 artists
Feb‒Mar 1909 M.I.É.N.K. második kiállitása [Second Exhibition of M.I.É.N.K.] Budapest Nemzeti Szalon 7 artists
Oct 6‒Nov 7, 1912 Moderne Kunst Kring (Cercle de l'art moderne). Ouvrages de Peinture, Sculpture, Dessin, Gravure Amsterdam Stedelijk Museum 7 artists
Apr 12‒May 12, 1914 Neue Secession / VI. Ausstellung Berlin Neue Galerie 6 artists
Mar 9, 1912 Neue Secession. V. Ausstellung. Zeichnende Künste, Plastik Berlin Räumlichkeiten der Neuen Secession 5 artists
Nov 1913 Der Sturm. Neunzehnte Ausstellung. Expressionisten / Kubisten / Futuristen Berlin Der Sturm [venues] 5 artists
Dec 3‒17, 1911 I. Ausstellung des Modernen Bundes Luzern Grand Hotel du Lac 5 artists
Jan‒Feb 1913 A Futuristák és Expressionisták kiállitása [Exhibition of the Futurists and Expressionists] Budapest Nemzeti Szalon 5 artists
Jan 23‒Feb 1913 A Művészház palotafelavató kiállítása [The Palace Inauguration Exhibition of the Művészház] Budapest Művészház 10 artists
Nov‒Dec 1912 A Nyolcak harmadik tárlata [The Third Exhibition of the Eight] Budapest Nemzeti Szalon 4 artists
Feb 19‒Apr 16, 1911 Салон 2. Международная Художественная Выставка [Salon 2. Mezhdunarodnaya Khudozhestvennaya Vy'stavka : Salon 2. International Art Exhibition] Odessa Vladimir Izdebsky 7 artists
May 2‒Jun 7, 1910 Салон. Интернациональная выставка картин, скульптуры, гравюры и графики [Salon. Internaczionalʹnaya vy'stavka kartin, skulʹptury', gravyury' i grafiki : Salon. International Exhibition of Paintings, Sculpture, Prints and Drawings] Saint Petersburg Vladimir Izdebsky 11 artists
Jun 25‒Jul 20, 1910 Салон. Интернациональная выставка картин, скульптуры, гравюры и графики [Salon. Internaczionalʹnaya vy'stavka kartin, skulʹptury', gravyury' i grafiki : Salon. International Exhibition of Paintings, Sculpture, Prints and Drawings] Riga Vladimir Izdebsky 11 artists
May 1912 [Der Sturm]. Dritte Ausstellung. Graphik Berlin Der Sturm [venues] 4 artists
Oct 12, 1913‒Jan 16, 1914 Post-Impressionist and Futurist Exhibition London Doré Gallery 7 artists
Jan 1908 M.I.É.N.K. [1] [M.I.É.N.K. [1]] Budapest Nemzeti Szalon 5 artists
Feb‒Mar 1914 45. výstava S. V. U. Manes v Praze. Moderní umění [45. Exhibition of the Union of Fine Artists Manes in Prague. Modern Art] Prague [Pavilion in Kinsky Garden] 5 artists
Dec 1‒15, 1909 Neue Künstlervereinigung München E.V., Turnus 1909-1910 Munich Moderne Galerie (Heinrich Thannhauser) 4 artists
Jul 16‒Oct 9, 1910 Ausstellung des Sonderbundes Westdeutscher Kunstfreunde und Künstler Dusseldorf Städtischer Kunstpalast 6 artists
Nov 27‒Dec 27, 1910 A Művészház téli kiállítása [ellenszalon] [Winter Exhibition of the Művészház [Anti-Salon]] Budapest Művészház 6 artists
Sep 14‒Oct 1913 Zsűrimentes kiállitás a Művészházban [Exhibition Without a Jury in the Művészház] Budapest Művészház 8 artists
Dec 1913 Der Sturm. Zwanzigste Ausstellung. Albert Bloch Berlin Der Sturm [venues] 3 artists
Apr 1912 Ausstellung von Künstlergruppe Brücke Berlin Fritz Gurlitt 3 artists
Dec 17, 1909‒Feb 6, 1910 Салон. Интернациональная выставка картин, скульптуры, гравюры и рисунков [Salon. Internaczionalʹnaya vy'stavka kartin, skulʹptury', gravyury' i risunkov : Salon. International Exhibition of Paintings, Sculpture, Prints and Drawings] Odessa Vladimir Izdebsky 9 artists
Sep 1910 Ausstellung der K. G. "Brücke" Dresden Galerie Ernst Arnold 3 artists
Oct‒Nov 1913 Erste Ausstellung Berlin Neue Galerie 4 artists
Mar 1914 Der Sturm. Dreiundzwanzigste Ausstellung. Berlin Der Sturm [venues] 3 artists
1915 Der Sturm. Dreissigste Ausstellung Berlin Der Sturm [venues] 3 artists
Apr 20‒May 10, 1912 Exposició d'Art Cubista Barcelona Galeries J. Dalmau 3 artists
Apr‒May 1912 VII. csoportos kiállítás a Művészházban [The VII. Group Exhibition in the Művészház] Budapest Művészház 3 artists
Nov 14‒30, 1915 Der Sturm. Neue Kunst Brandenburg an der Havel Annenstr. 30 3 artists
Dec 21, 1908‒Jan 15, 1909 Catalogue des Œuvres Exposées Paris Galerie Notre-Dame-des-Champs 3 artists
Apr 5, 1915 Выставка Живописи [Vy'stavka Zhivopisi : Exhibition of Paintings 1915] Moscow [Khudozhestvenny'j salon 11 : Khudozhestvenny'j's Salon 11] 4 artists
Nov 20‒Dec 16, 1911 Exposition d'Art Contemporain / Société Normande de Peinture Moderne 2me exposition Paris Galerie d'Art Ancien & d'Art Contemporain 4 artists
Feb 26‒Mar 27, 1910 Салон. Интернациональная выстака картин, скульптуры, гравюры и рисунков [Salon. Internaczionalʹnaya vy'staka kartin, skulʹptury', gravyury' i risunkov : Salon. International Exhibition of Paintings, Sculpture, Prints and Drawings] Kiev Vladimir Izdebsky 8 artists
1908 Звено [Zveno : Link] Kiev Kiev (exact location unknown) 3 artists
Dec 17, 1911‒Jan 23, 1912 Союз Молодежи [Sojuz Molodezhi : Union of Youth] Saint Petersburg Nevsky 73 3 artists
Dec 27, 1907‒Jan 15, 1908 Выставка Картин "Стефанос" [Vy'stavka Kartin "Stefanos" : Exhibiton of Paintings "Wreath-Stefanos"] Moscow [Dom Stroganovskago uchilishha : House of Stroganov Art School] 3 artists
Oct 1‒Nov 1, 1908 VIII. Serie Französische Impressionisten Zurich Zurich (exact location unknown) 4 artists
Nov 8, 1910‒Jan 15, 1911 Manet and the Post-Impressionists London Grafton Galleries 3 artists
1913 XXVI. Ausstellung der Berliner Secession Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 5 artists
Oct 10‒30, 1912 Salon de la "Section d'Or" Paris Galerie La Boëtie 3 artists
1911 2-я Выставка картин общества художников "Союз Молодежи" [2-ya Vy'stavka kartin obshhestva khudozhnikov "Soyuz Molodezhi" : 2nd Exhibition of Paintings of the Artists' Association "Union of Youth"] Saint Petersburg Saint Petersburg (exact location unknown) 3 artists
1912 Современная живопись. [Sovremennaya zhivopisʹ. : Contemporary painting.] Ekaterinodar Ekaterinodar (exact location unknown) 3 artists
Apr 28‒May 19, 1913 International Exhibition of Modern Art [Armory Show] Boston Copley Hall 4 artists
Oct 6‒Nov 5, 1911 Internationale Tentoonstelling van Moderne Kunst. Moderne Kunst Kring Amsterdam Stedelijk Museum 3 artists
Jan 17‒Feb 1, 1913 Exposition de Peintures & Dessins Paris Galerie B. Weill 2 artists
Nov 7‒Dec 8, 1913 Moderne Kunst Kring (Cercle de l'Art Moderne) Amsterdam Stedelijk Museum 3 artists
1910 Союз Молодежи [Soyuz Molodezhi : Union of Youth] Riga Riga (exact location unknown) 3 artists
Apr 6‒May 3, 1914 Exposition de Sculptures de R. Duchamp-Villon Paris Galerie André Groult 2 artists
May 30‒Oct 1, 1914 Neue Münchener Secession. Erste Ausstellung Munich Galerienstraße 26 4 artists
1909 Выставка картин группы "Венок-Стефанос" [Vy'stavka kartin gruppy' "Venok-Stefanos" : Exhibition of paintings of the group "Wreath - Stephen"] Saint Petersburg Nevskiy 68 2 artists
Apr 26‒May 31, 1913 Der Sturm. Fünfzehnte Ausstellung. Der Moderne Bund Schweiz Berlin Der Sturm [venues] 2 artists
1914 Der Sturm. Neunundzwanzigste Ausstellung Berlin Der Sturm [venues] 2 artists
Jan 14‒Feb 10, 1907 Exposition de Peintures & de Sculptures Paris Galerie B. Weill 2 artists
Dec 1911 Neue Künstlervereinigung München E.V., III. Ausstellung. Turnus 1911/12 Munich Moderne Galerie (Heinrich Thannhauser) 2 artists
Mar 16‒Apr 4, 1913 V. Kollektiv-Ausstellung. Moderner Bund. Schweiz Munich Hans Goltz 2 artists
Jul 2‒25, 1910 Les Indépendants. Cercle d'Art. VIIe Salon annuel Brussels Brussels (exact location unknown) 3 artists
Feb 2‒18, 1912 VI. csoportos kiállítás a Művészházban [VI. Group Exhibition in the Művészház] Budapest Művészház 2 artists
1908‒1909 Салон 1909 [Salon 1909 : Salon 1909] Saint Petersburg [In the rooms of the museum and "Menshikov's apartments"] 4 artists
Jan 6‒29, 1911 A Művészház negyedik csoportos kiállitása [The Fourth Group Exhibition of the Művészház] Budapest Művészház 2 artists
Apr 27‒Jun 19, 1910 Nemzetközi Impresszionista kiállítás [International Impressionist Exhibition] Budapest Művészház 4 artists
Feb‒Mar 1914 Skupina výtvarných umělců. IV. výstava [Skupina výtvarných umělců. IV. Exhibition] Prague Obecní dům 2 artists
Oct 1911 Kunst unserer Zeit in Cölner Privatbesitz Cologne Wallraf-Richartz-Museum 4 artists
Oct 5‒Dec 31, 1912 Second Post-Impressionist Exhibition. British, French and Russian Artists London Grafton Galleries 3 artists
Feb 1‒Mar 31, 1912 Deutscher Künstlerbund. Grosse Ausstellung Bremen Kunsthalle Bremen 7 artists
Jun 10‒Jul 3, 1911 Les Indépendants Cercle d'Art / VIIIme Salon annuel Brussels Brussels (exact location unknown) 3 artists
1908 XV Выставка Картин Московскаго Товарищества Художников [XV Vy'stavka Kartin Moskovskago Tovarishhestva Khudozhnikov : The 15th Exhibition of Paintings. Moscow Association of Artists] Moscow Moscow (exact location unknown) 3 artists
1909‒1910 Выставка "Импрессионистов". [Vy'stavka "Impressionistov". : "Impressionists" Exhibition.] Vilnius Vilnius 2 artists
Dec 1906 Zwölfte Kunstausstellung der Berliner Secession. Zeichnende Künste Berlin Paul Cassirer 3 artists
Sep‒Nov 1912 II. výstava Skupiny výtvarných umělců [II. Exhibition of the Skupina výtvarných umělců] Prague Obecní dům 2 artists
Dec 6, 1907‒Jan 5, 1908 Vierzehnte Ausstellung der Berliner Secession, Zeichnende Künste Berlin Paul Cassirer 4 artists
Sep 11‒Oct 2, 1910 A Művészház zsűrimentes kiállítása [Exhibition Without a Jury in the Művészház] Budapest Művészház 4 artists
Dec 7‒30, 1906 [IX. Jahrgang. III. Ausstellung. Schwarz-Weiss Ausstellung der Berliner Secession] Berlin Paul Cassirer 3 artists
Feb 17‒Mar 15, 1913 International Exhibition of Modern Art [Armory Show] New York Armory of the 69th Infantry 9 artists
May 20‒22, 1911 Vente au bénéfice du Monument Cézanne Paris Hôtel Drouot 2 artists
Mar 1907 A Nemzeti Szalon. Első csoportkiállítás [The First Group Exhibition Of The National Salon] Budapest Nemzeti Szalon 2 artists
Dec 1908 Sechzehnte Ausstellung der Berliner Secession. Zeichnende Künste Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 5 artists
1907 XIV Выставка Картин Московского Товарищества Художников [XIV Vy'stavka Kartin Moskovskogo Tovarishhestva Khudozhnikov : The 14th Exhibition of Paintings. Moscow Association of Artists] Moscow Moscow (exact location unknown) 3 artists
May 16‒Jun 7, 1914 Exposition d'Œuvres de Sculpture et de Peinture du Salon des Artistes Indépendants de Paris Brussels Galerie Georges Giroux 3 artists
Jan‒Feb 1914 Выставка Картин Общества Художников "Бубновый Валет" [Vy'stavka Kartin Obshhestva Khudozhnikov "Bubnovy'j Valet" : Exhibition of Paintings of the "Jack of Diamonds Association"] Moscow [Dom Levisson : Levisson House] 2 artists
May 12‒Oct 16, 1910 Ausstellung des Deutschen Künstlerbundes Darmstadt Darmstadt Städtisches Ausstellungsgebäude auf der Mathildenhöhe 6 artists
Mar 24‒Apr 16, 1913 International Exhibition of Modern Art [Armory Show] Chicago The Art Institute of Chicago 5 artists
1913 Бубновый валет [Bubnovy'j valet : Jack of Diamonds] Saint Petersburg [Dom Shvedskoj Czerkvi] 2 artists
Apr 1909 Achtzehnte Ausstellung der Berliner Secession Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 4 artists
May 4‒Sep 30, 1913 Ausstellung des Deutschen Künstlerbundes 1913 Mannheim Kunsthalle Mannheim 6 artists
1912 XXIV. Ausstellung der Berliner Secession Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 4 artists
Aug 23‒Sep 30, 1913 Juryfreie Kunstschau. 4. Ausstellung Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 5 artists
Dec 10‒31, 1907 Exposition de Cent Vingt Tableautins, Peintures, Aquarelles, Pastels et Dessins Paris Galerie Eug. Blot 2 artists
May 8, 1908 Выставка "Современных течений в искусстве" [Vy'stavka "Sovremenny'kh techenij v iskusstve" : Exhibition "Modern Trends in Art"] Saint Petersburg Saint Petersburg (exact location unknown) 2 artists
Apr 1‒May 15, 1906 Tavaszi kiállítás [Spring Exhibition] Budapest Műcsarnok 4 artists
Feb 1‒Mar 31, 1914 Internationale Ausstellung in der Kunsthalle Bremen Bremen Kunsthalle Bremen 4 artists
Mar 15‒16, 1911 Tableaux Modernes. Aquarelles - Pastels - Dessins Paris Hôtel Drouot 2 artists
Oct 28, 1913 Постоянная Выставка Современнаго Искусства [Postoyannaya Vy'stavka Sovremennago Iskusstva : Permanent Exhibition of Modern Art] Saint Petersburg [Khudozhestvennoe Byuro Doby'chinoj : Dobychina's Art Bureau] 2 artists
Oct 6‒Nov 15, 1906 Salon d'Automne. 4e Exposition Paris Grand Palais des Champs Elysées 8 artists
Apr 12‒Sep 30, 1914 Erste Ausstellung der Freien Secession Berlin Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 3 artists
May 1907 Tavaszi kiállitás. Gauguin, Cézanne stb. művei [Spring Exhibition. Works of Gauguin, Cézanne etc.] Budapest Nemzeti Szalon 2 artists
May 14‒Jun 30, 1910 III. Graphische Ausstellung des Deutschen Künstlerbundes Hamburg Galerie Commeter 2 artists
Nov 27, 1909‒Jan 9, 1910 Neunzehnte Ausstellung der Berliner Secession. Zeichnende Künste Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 2 artists
Sep 3‒Sep 1911 A Művészház [második] zsűrimentes kiállítása [The [Second] Exhibition Without a Jury of the Művészház] Budapest Művészház 2 artists
Nov 15, 1906 Russische Kunstausstellung 1906 Berlin Eduard Schulte, Kunsthandlung 2 artists
Apr 27, 1907 Tavaszi kiállitás [Spring Exhibition] Budapest Műcsarnok 2 artists
Nov‒Dec 1912 Fünfundzwanzigste Ausstellung der Berliner Secession. Zeichnende Künste Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 2 artists
1906 Elfte Ausstellung der Berliner Secession Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 2 artists
1911 XXII. Ausstellung der Berliner Secession Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 2 artists
Nov‒Dec 1911 Dreiundzwanzigste Ausstellung der Berliner Secession. Zeichnende Künste Berlin Ausstellungshaus am Kurfürstendamm 208/9 2 artists
Oct 18‒Nov 25, 1905 Salon d'Automne. 3e Exposition Paris Grand Palais des Champs Elysées 5 artists
Feb‒Jun 1914 Seconda Esposizione Internazionale d'Arte "della Secessione". Rome Palazzo dell'Esposizone 2 artists
Feb‒Jun 1915 Terza esposizione Internazionale d'Arte della "Secessione" Rome Palazzo dell'Esposizone 2 artists
Nov 14, 1906‒1907 Téli nemzetközi kiállítás [International Winter Exhibition] Budapest Műcsarnok 2 artists
May‒Oct 1913 LIA. Leipziger Jahresausstellung 1913 Leipzig Gelände der Internationalen Baufach-Ausstellung 2 artists
Apr 22‒Oct 31, 1909 VIII. Esposizione d'Arte della Città di Venezia Venice Giardini Pubblici 2 artists
Apr 23‒Oct 31, 1910 IX. Esposizione d'Arte della Città di Venezia Venice Giardini Pubblici 2 artists
01/06/1905 - end/10/1905 IX. Internationale Kunstausstellung Munich Königlicher Glaspalast 2 artists
Organizing Committee
"A kiállítás külföldi anyagának szervezési munkálatait Rózsa Miklós Dr. Igazgató a magyar anyagét Kernstok Károly alelnök és Bölöni György intézték. - A rendezési munkálatokat Kernstok Károly Alelnök és Vaszary János végezték. [The foreign material was obtained by director Dr. Miklós Rózsa, the Hungarian material by vice-president Károly Kernstock and György Bölöni. - The organisational work was executed by vice-president Károly Kernstock and János Vaszary.]"
Catalogue
Katalogus a Művészház Nemzetközi Postimpresszionista Kiállitásához. 1913.
Nr. of pages: 22 [PDF page number: 26].
Holding Institution: Zentralinstitut für Kunstgeschichte
Preface
A Művészház Igazgatósága: [no title], p. 3

"Nálunk, ahol a kulturköztudat és lelkiismeret gyönge lábon áll,
az efféle művészi manifestaciót - mint aminő a Művész-
ház nemzetközi posztimpresszionista kiállitása - a legnagyobb
körültekintéssel és öntudatossággal kell beállitanunk, mert félő,
hogy a meg nem értés gőgje behunyt szemekkel jelenik meg
és hidegen, minden felindulás, sőt - ami a legrosszabb eset -
megbotránkozás nélkül vonul el a képek előtt. Szükséges, hogy
a megértésre hiányzó láncszemek összéköttessenek és minden
frázis nélkül a lehető legracionálisabb betekintés, ugy irásban,
mint rendezésben segitségül siessen.
Ez a művészi aktivitás nem akar régi tőbe uj szemeket oltani;
tul van a megfigyelésen, az átformáláson, mely eddig minden
művészetnek lényege volt. Ők teljesen önmagukból meritve a
természettel egyenértékü formákat próbálnak.
Tekintve tehát a kolosszális ballasztot, melyet a kigondolással,
a meglátással szemben magukra vesznek, és a bátorítás frissítő
erejéről önként lemondanak, ezek a művészet igazi zelótái."


Kernstok, Károly: [no title], p. 4

"A Művészház vezetősége minden művészi törekvést figyelemmel kisér.
Kötelességének tartja, hogy ezt a festési irányt, mely a nagy nyugati
kulturákat tömegjelensége erejénél fogva erősen érintette, a magyar közön-
ségnek is bemutassa.
Nézetem szerint ez a tömegjelenség adja meg a fontosságát annak,
hogy a kiállitás anyagával megösmerkedjünk. Esztétikai értékelésével nem
foglalkozom, mint minden kiállitásnak, ugy ennek is megvan a maga
értékskálája.
Tény az, hogy ez a festési jelenség sok százezer emberi kedélyben
inditott meg egy izléskiválasztási folyamatot s ha az itt kiállitott képeknek
egyrésze nem is alkalmas arra, hogy mi a művész lelkében átélt jelen-
ségek nemességét megállapithatnók, arra azonban még azok is jók, hogy
már Iétezó képekről a tetszés és nemtetszés képzetet átértékeljük vagy
megerősítsük."


[no author]: Postimpresszionitsák, p. 5-8

"A Művészház nemzetközi postimpresszionista kiállitásánakk anyaga jórészt
azonos azzal az anyaggal, mely a második londoni postimpresszionista
kiállitáson szerepelt. A francia, német, angol és orosz festők s a görög
szobrász (Archipenko) mindenesetre jórészt ugyanazok ; a Művészház
kiállitása azonban még teljesebb képét adja az impresszionizmus kivirág-
zása óta megindult uj űvészi irányoknak és kereséseknek, mivel itt a
magyar postimpresszionisták is teljes számmal felvonulnak.
Londonban két kiállitás keretében mutatták be az uj törekvéseket s a
második kiállítás célja jelentékenyen különbözött az elsőtől. Az elsőnél
ugyanis a főeszme az volt, hogy bemutassák az uj mozgalom ugyne-
vezett régi mestereinek műveit, melyek a konveniencia kedvéért a némileg
negativ postimpresszionizrirns címet kapták. A másodiknál az volt a cél,
hogy bemutassák mai fejlődésében, nemcsak szülőhelyén Franciaországban,
hanem Angliában is, hol friss növésben van és Oroszországban, hol egy
benszülött tradíciót felszabadított és uj életre keltett.
A földrajzi területet természetesen jobban ki lehetett volna bővíteni.
Postimpresszionista iskolák virágzanak, sőt azt lehetne mondani, dühön-
genek Svájcban, Ausztria-Magyarországban és kivált Németországban, de
- Roger Frey-nak, a katajogus elé irt előszava szerint - ezek pozitiv
elemekkel még nem járultak hozzá az általános eszméhez.
"Olaszországban - igy szól az érdekes előszó - a futuristák sikert
arattak egy egész esztétikai rendszert fejlesztve, anélkül, hogy félre-
értették volna Picasso néhány titokzatos és nehéz munkáját. Anglia, Francia-
ország és Oroszország voltak kiválasztva, hogy a legtöbb anyagot szolgál-
tassák az említésre méltó eredményhez. Mikor két évvel ezelőtt az első
postimpresszionista kiállitás megnyílott Londonban, az angol közönség
akkor lett először figyelmes az uj művészi mozgalomra, egy olyan moz-
galomra, melyben nemcsak elfogadott témák fölötti variációk, hanem
a festői és plasztikus metódusok ujra átgondolásának igazi szándéka
foglaltatik. lgy tehát nem lehet azon csodálkozni, hogy a közönség, mely
első sorban nem azért kereste fel a kiállitást, hogy megbámulja azt a
készséget, amellyel a művész illuziót tud kelteni, rossz szemmel nézte az
olyan művészetet, ahol az ügyesség teljesen alá volt rendelve az érzés
direkt kifejezésének. A darabosság és inkapacitás vádját szabadon kimon- [p. 5]
dották még olyan kiváló és befejezett művész ellen is, mint Cézanne.
Ezek a támadások messze vannak a céltól, mert ezeknek a művészeknek
nem szándékuk az ügyességüket vagy tudásukat kiállitani, hanem az a
céljuk, hogy megkiséreljenek festői és plasztikus formában kifejezni vala-
mely szellemi tapasztalatot és ezt akarván, az ügyesség fitogtatása szinte
rosszabb, mint a valódi inkapacitás. A legtöbb művészet, amit itt látnak,
se nem naiv, se nem primitív. Magas műveltségü és modern emberek
kísérlete, hogy próbálják megtalálni a modern kiállitások érzékenységének
festői nyelvét.
Egy másik vád, amit ismételten hangoztatnak e művészek ellen, az,
hogy kapriciózus, sőt esetről-esetre excentrikus dolgokat engednek meg
maguknak műveikben s hogy ez nem komoly dolog, hanem csak kisérlet,
hogy tévutra vezessék a jóhiszemü közönséget. Az őszinteség hiányának
és extravaganciának vádját kivétel nélkül emelték a képzőművészet minden
uj manifesztációja ellen. Am ebből nem következik, hogy az rossz. A tév-
utra vezetés vádja ilyen utaknál szintén biztosan felhasználtatik és néha
egy időre sikerhez is vezet. De azt hiszem, hogy a közönség ezen ellen-
érzése ez esetben abból ered, hogy egyszerüen félreérti azt, amit ezek
a művészek mondani akarnak. A nehézség abból a mélyen gyökerező
meggyőződésból fakad, mely egy rég megállapodott szokásnak eredménye,
hogy a festészet célja a természet formáinak másoló utánzása. Most pedig
ezek a művészek nem próbálják azt adni, amit tudnak, hanem mindenek-
felett arra törekednek, ha ez mindjárt csak halvány reflexe is az aktualitás
megjelenésének, hogy egy uj és végleges realitásról meggyőzzenek.
Ők nem próbálnak formát utánozni, hanem formát teremteni, nem akarják
az életet utánozni, hanem az élet ellenértékét megtalálni. Mindamellett
én azt hiszem, hogy ők olyan képeket óhajtanak festeni, amelyek az ő
logikus strukturájuk tisztasága mellett és a texturájuk zárt egysége mellett
a mi kevéssé érdekelt és kontemplativ képzeletünkre némileg hasonló
élénkséggel hatnak, mint az aktuális élet a mi mindennapi tevékenysé-
günkre. Ilyen rendszernek a logikus szélsősége nem lehet más, mint
feladni minden természethez hasonló formát és egy tiszta absztrakt formai
nyelvet teremteni : egy látható zenét és Picasso legutóbbi művei azt elég
világosan mutatják.
Lehet, hogy sikeres az ő kisérletezésük, lehet, hogy nem. Korai volna
azt eldönteni. Ezt csak akkor lehet majd megáilapitani, ha a mi érzékeink [p. 6]
jobban tudnak alkalmazkodni ezen absztrakt formákhoz. De merem előre
mondani, hogy ezekben a kísérletekben semmi nevetséges nincs. Olyan
kép, mint Picasso „Férfifeje", kétségtelenül nevetséges volna, ha azt tűzte
volna ki célul, hogy a jellemi modelt utánozza s ugy tünnék fel, mintha
nem tudna jobb hasonlatosságot előidézni. De Picasso semmi effélét nem
csinál. Megmutatta Mlle L. B. portraitjében, hogy ő ezt is megtudja
csinálni, ha akarja. De ő egész más valamit próbál.
Matisse műveit nem ennyire szélsőséges absztrakció jellemzi. Azok a
tárgyak, melyek izgatják az ő teremtő invencióját, eléggé felismerhetők.
De itt is, ez nem hasonlatossága, hanem egyenértéke a természetnek,
melyre gondol. Picassoval szemben, ki első sorban is plasztikus, Matisse
szeretne minket az ő rithmikus vonalának folytonossága mellett a formáinak
realitásával, ugyszintén térrelációinak logikájával és mindenekfelett a szin
alkalmazásának egészen uj módszerével meggyőzni. Ebben, ugymint az
ő jellegzetesen rithmikus rajzában, ő jobban, mint bármely európai, a
kinai művészethez közeledik műveiben.
Rendkívül nagy mértékű a rajznak az a dekorativ egysége, mely ezen
iskola művészeit megkülönbözteti.
E két szélsőség között felsorolva találunk majdnem minden emlitésre
méltó művészt. Egészben a fiataloknál inkább szembetünő Picasso befo-
lyása, mint Matisseé. Braque kivételével egyik sem viszi az abstrakcióra
vonatkozó kísérleteit olyan messzire, mint Picasso, de a vonal egyszerü-
sitése észlelhető Derain, Herbin, Marchand és L'Hote műveiben. Más
művészek a forma egyszerüsitésével, amely a postirnpresszionista moz-
galom főkaraktere, foglalkoznak és ahelyett, hogy uj kifejezési mód-
szereket kutatnának, arra adják magukat, hogy a jellemi élet legfontosabb
és mozgató dolgait kifejezzék. De bármennyire változatosak legyenek
azok az irányok, melyekben különböző csoportok hirdetik a kifejezés uj
formáját, mindannyian bizonyos mértékben az egész eszme nagy meg-
teremtőjétól, Cézanne-tól erednek.
Végre még az itt látható francia művészek egy kiválóan jellemző
tulajdonságára szeretném a figyelmet felhívni; tudniillik műveik feltünően
klasszikus szellemére. Ezt fel kell jegyezni, hogy megkülönböztessük őket
az angoloktól és talán még inkább az oroszoktól, de kivált a többi országok
modern festőinek nagy tömegétől. Klasszikus alatt nem azt értem, hogy
sötét, tompa, unalmas, pedáns, tradicionális, rezervált vagy ehhez hasonló, [p. 7]
amit e szó alatt értenek. Még kevésbbé nevezem őket klasszikusnak,
mert festettek néhány antik tárgyu képet, hanem ugy értem, hogy ők
nem számítanak hatásra „associated" ideák révén, mint ahogy azt a
romantikus és realisztikus múvészek kivétel nélkül teszik..."
Érdekesnek tartjuk még kiadni a Guillaume Apollinairenek az „lndépen-
dent" idei megnyitásakor irt következó, igen jellegzetes sorait:
“A festészet utolsó iskolái itt vannak bemutatva: a formák impresszio-
nista kubizmusa és utolsó tendenciája, az orphismus, tiszta pictura,
simultaneité, egyidejüség. A fény nem eljárás. Ez áz érzékek által jön
tudomásunkra (szem). Érzéki észrevevés nélkül nincs mozgás. Szemeink a
főérzékek a természet és lelkünk közt. Lelkünk életét a harmónia
tartja fenn.
A harmónia csakis az egyidejüség által jön létre, ahol a fény méretei
és arányai lelkünket elárasztják, szemeink legtökéletesebb jelentése.
Ez a simultaneité egyedül a teremtés; a többi csak felsorolás, elmé-
lyedés, tanulmány. Ez a simultaneité az élet maga.
A modern iskola ugy akarja elképzelni a szépet, hogy független legyen
az élvezettől, melyet ember embernek nyujt - és a historikus idők kez-
detétól fogva napjainkig egy európai művész sem merészelte ezt.
Az uj művészeknek egy szépségideálra van szükségük, amely ne csak
a faj büszke kifejezése legyen, hanem kifejezze a mindenséget, amennyi-
ben a tény által emberileg felfogható."
Végül álljanak itt Fernand Roches-nek a L'art decoratif-ben legutóbb
a kubizmusról megjelent finom sorai:
„A kubizmus a legkiválóbb példája az intelligencia visszahatásának
az érzésre.
A kubizmus racionalista deformációja Cézanne lyrikus és hatalmas
látomásának.
A látható formák őket nem érdeklik, inkább amik e mögött, bent és
körülötte vannak." [p. 8]"


Vaszary, János: Uj Művészeti Kisérletek, Elméletek, p. 9-12

"Páris, 1913.
Elmélyedve, hosszasan áll egy finom női alak Watteau előtt. Közeledem:
kezében kis tükörrel, szemöldökeit festi ujra óvatosan.
A terem közepén, puha· pamlagon kényelmesen elhelyezkedve ül valaki,
a felső galériákra szegzett fejjel, de behunyt szemekkel, halkan szuszogva.
A Carrousel-tér vedutája felé, az ablakból elmélázva néz ki egy fiatal
pár, - hátat fordítva Courbetnak és társainak.
Az egyik oldalteremből nagy robajjal, vihogással csörtet elő egy csapat,
elől az interpréte, utána mint a zürzavaros utasok a várótermekben, sietve,
s több idő hiányában, egy percre megállnak hódolattal a nagy korona-
gyémánt előtt.
lme egy rövid film-töredék a Louvre hatásáról a közre, mely abban
a pillanatban vonult el előttem, midőn eszembe ötlött az a művészi pro-
gramm, mely a kultura iránti felelősségérzés teljes hiányában, mint a
humanizmus negációja, követeli a művészi tradíciók foglalatainak: a
muzeumoknak, emlékeknek stb. szem elől való eltakarítását.
A széles néprétegekre, sajnos, még a látványosság erejével is alig hat
egy régi kapitel, csonka szobor, vagy megfakult kép. Mindezek nem
inficiálják a kulturátlan lelkek tisztaságát.
Még kevésbbé azonban az ezen romokon felépülő uj művészetet.
Tudniillik e támadás éle azon hatalmas, folyton erősbödő művészi
világnézet ellen irányul, mely: a nagy tradiciók, archaikus stílusok logiká-
jának követése.
Nem akarok a kulturnyilvánosság untig ismert közhely_eiből sok szemel-
vényt felvonultatni: hogy sohasem igyekezett a formák secundär, üres
megismétlésére a renaissance a hellénnel szemben, a japán a kinaival
szemben, a primitív a bizáncival szemben stb.; hogy egészen más Delacroix,
mint Rubens, Lautrec és a modern grafika, mint a japáni, Maillol, Bernard,
mint a klasszikus szobrok, mint amelyekből ezek tulajdonkép kiindultak.
Ez a művészi érdekődés semmi más, mint azoknak a nagyszerü vízióknak
és imaginációknak modern átélése, melyek a régi remekműveket inspirálták;
azon titkos erők megismerésének vágya, melyek századok folyamán meg-
növekedtek, sphäricus alakot vettek fel, mint ködben a tárgyak, és a leg- [p. 9]
nagyobb művészi egységeket szülték, mint a hindu, perzsa, gót stilusok stb.;
vagyis: a modem ember művészi véleménye egy bevégzett művészi világ-
nézet felett.
És mintha egyáltalán európai ember szabadulhatna a tradicióktól, melyek
akár művészi, akár hétköznapi formában teleitatták idegeit, vérsejtjeit.
Ismétlem, nem a muzeális gyüjtemények, restaurált emlékek végezték e
műveletet, hanem: a japán papír, melyen irunk, a francia konyha, melyen
élünk, az angol butor, mellyel lakásunkat megtöltjük; a kinai porcellán
a vitrinekben, mellette a Sévres, Altwien, meisseni stb. Európa a távol
Kelet egész artisztikus gondolatvilágát kizsákmányolta; iparművészetét
átszállította, és mindezzel formagazdagságát meghatványozta még a primitiv
ősember, nép- és gyermekrajzokról sem feledkezve meg.
Európában hagyományoktól érintetlen ősember tehát aligha van;
művészetünk kifejlódését, szükségességét pedig csakis mai korunk fogja
igazolni. E kornak pedig a tradiciós ízlésen kívül tartalmat a tudomány
és spekuláció ad.
Ebbe pedig bekapcsolódik - az eddigi soraimban érintett archaizáló
irányzat mellett - az a párhuzamosan haladó, nem kevésbé revoltáló uj
művészet, mely példátlan bátor és felforgató támadásaival szinte egyedülálló.
Nem tudok elzárkózni attól a gondolattól, hogy itt Párisban részben
ezen offenziv nyomás az oka a művészek véglegesüiésének és a helyzetek
állásfoglaló kialakulásának.
Ugyanis nevek, melyek nem jelentik a holnapot, de a köznek tegnap
még érthetetlenek voltak, tekintélyekké emelkednek, fémjeleztetnek s
hihetetlen árakon kerülnek kalapács alá. Rodin aktuális lesz hivatalosan;
majdnem összes dolgaival bevonul a Luxemburgba és - sietve átadatik
a történelemnek. A még mindig konzervatív hajlandóságu francia ipar-
művészet, ha nem is győzedelmes, de elhatározó lépésekre szánja el
magát a müncheniek kiállitása után.
Az a megértetlen falanx pedig, mely a köztudatba szintén bebocsátta-
tást kér, mindezzel és minden eddiginek ellentmondó.
Elméleteik és tényeik őrült iramban kergetik egymást; erjedésük,
kibontakozásuk, differenciálódásuk jeleit csak a nagyon éles szem külön-
böztetheti meg egymástól. A guny és meggyanusitás zápora zuhog feléjük,
de anélkül, hogy sikerült volna lokalizálni azt az izzó lázt, melyet kór-
tünetnek tartottak: míg lassan kiderült, hogy egy erős művészi következe- [p. 10]
tességnek tisztulási folyamata. Sokkal nagyobb értékek fölött folyik itt
a küzdelem, mint kezdetben hitték s mint eddig a különböző, ugynevezett
irányok jegyében szokott történni.
Közel állunk ahhoz, hogy a szép eddigi fogalma ismét uj meghatáro-
zást kapjon.
A napokban egy conférence-ot hallottam, mely a Picasso művészetét
egyenesen az abszolutra való törekvésnek minósitette; mintha a termé-
szethez való viszonyunknál fogva nem minden relativ volna.
Kétségtelen, hogy csakis az aktiv naturalizmus csődjén épülhetett fel
ez a művészi világnézet, mely ma sem a természetről nem akar tudni,
sem az érzelmekről, melyek benyomásokat közvetítenek, sem semmi
néven nevezendő ábrázolásról, csupán egyedül azon hideg értelem jog-
osultságát hirdeti. mely tudományos analízissel kitalált rendszereket alkalmaz
a művészetre.
Vagyis itt formai absztrakciókról van szó, melyeknek legközelebbi kifeje-
zésmódja a sikmértan, geometria, - tehát sematikus eljárás. Mig ugyanis
a természettudományos naturalizmus mindent mint felületábrázolást akart
realizálni addig ez a progresszív irány a mértani vonalakban felállított
önkorlátozás által a mérséklés művészetét proklamálja. Fel kell említeném,
hogy ha nem is ily erőszakos akcentusban, hasonló jelenségek tömegesen
és rendszeresen előfordulnak az egyiptomi művészetben is; a Louvre
gyüjteményeiben például megdöbbentó analógiákat találunk.
Persze az egyéni ötletességnek is szabad tere nyílik. A most megnyilt
lndépendant kiállítás bőséges példákkal szolgál. Hirdetik (természetesen
képekkel) az időbeli folytonosság térbeli összesüritését; a negyedik dimenzió
proklamálását; az emlékezőtehetségben, a szem által lefotografált véletlen,
esetleges, összefüggéstelen képek egymás mellé helyezését; a tárgyak
benső lényegének és konstrukciójának elgondolását.
Erős a meggyőződésem, hogy e műveletek - mint tisztán agymunkák
- diszciplinák; és el kell ismerni, hogy a fénoménnek ily elvont speku-
lativ megállapítása egész fajsulyu tehetségeket kiván.
Frivolság volna - és nem is érintené a dolgok lényegét - annak mér-
legelése, vajjon vezetnek-e mozgalmak és minő értékü eredményekhez?
A vonal dialektikája az ősember rajzaitól a mai kísérletekig bizony nagy
változáson ment át; mert ha valahol, ugy az esztétika körül az ugy-
nevezett örök igazságok azok, melyek leggyakrabban módosulnak. S ha [p. 11]
a művészetek a humanizmus igenlése, akkor végre is nem lehet közömbös
a művészeti kulturvélemény kialakulására, vajjon festőinknek és szobrá-
szainknak mi a véleménye a primitiv formák hatalmáról s igy az asszir
Chammurabbi és Sardanapal királysírok reliefjéről; vagy mi a véleménye
a vonal-ritmusról, a Ming-dinasztia alatt készült japán rajzokról; mi a
véleménye a geometria és esztétika viszonyáról.
Az Indépendant kiállitáson van egy vászon, melyen egyszerü aritmetikai
vonalak és görbék instruktiv módon ábrázolvák egymás mellett, - ezzel
a felirással : Evocation universelle.
Micsoda ártatlan forradalmi szózat ez ahhoz a jogszokásos, reguláris
időhöz képest, mikor az analfabétás oligarcha csizmapatkójával hitele-
sitette névaláírás helyett az okmányokat, - helyettesitette a kaligráfiát.
Igaz, hogy itt metafizikáról, rendszerekről, sőt pur et simple filozófiáról
van szó.
Mi több, egy kiváló kritikus szerint annnira mennek a dolgok, hogy
sajnálni lehet azon törvény hiányát, mely a szép ellen vétőket megbünteti.
Hát kétségkivül kár, hogy ez nincs meg. Mert az ilyen törvény, ha
rendőrileg is, egyszer már meghatározná, kódexbe foglalná, ami mind-
eddig nem sikerült: a szép igazi fogalmát.
Addig azonban el kell türni annak jogosultságát, hogy a maga számára
minden művész maga alkossa meg a szépség fogalmát és kellékeit. [p. 12]"
Additional Information
Traveling Exhibition
Other Mediums listed
Note
The preface states, that the works of this exhibition are for the most part the same as in the ''Second Postimpressionist Exhibiton'' in London, expanded with works from Hungarian artists.
Additional Notes
Date information taken from: Nóra Veszprémi Judit Gömöry (ed.): A Művészház 1909–1914. Modern kiállítások Budapesten. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria 2009. p. 247.
The Zentralistitut für Kunstgeschichte München lists this exhibition as an exhibition of the Der Sturm Gallery outside of Berlin. See: https://www.zikg.eu/bibliothek/studienzentrum/pdf/kataloge-der-galerie-201eder-sturm201c/enders_ausstellungen_andere-orte_2017

+Gender Distribution (Pie Chart)

+Artists’ Age at Exhibition Start(Bar Chart)

+Artists’ Nationality(Pie Chart)

+Exhibiting Cities of Artists(Pie Chart)

+Types of Work(Pie Chart)

+Catalogue Entries by Nationality(Pie Chart)

Name Date of Birth Date of Death Nationality # of Cat. Entries
Attila Sassy 1880 1967 HU 2
Alexander Archipenko 1887 1964 US 5
Harold Bengen 1879 1962 DE 1
Róbert Berény 1887 1953 HU 2
Albert Bloch 1882 1961 US 6
Hanns Bolz 1885 1918 DE 2
Géza Bornemisza 1884 1966 HU 3
Patrick Henry Bruce 1881 1936 US 4
David Burlyuk 1882 1967 UA 2
Vladimir Burlyuk 1887 1917 UA 2
Heinrich Campendonk 1889 1957 DE 7
Dezső Czigány 1883 1937 HU 1
Béla Czóbel 1883 1975 HU 2
Ferenc Csont Jul 12, 1888 Sep 26, 1966 HU 2
Robert Delaunay 1885 1941 FR 19
Hans Dornbach 1885 1952 2
Elisabeth I. Epstein 1879 1956 RU 1
Henri Victor Gabriel Le Fauconnier 1881 1946 FR 10
Vilmos Fémes Beck 1885 1918 HU 2
Otto Freundlich 1878 1943 DE 2
Albert Gleizes 1881 1953 FR 4
Natalia Goncharova 1881 1962 RU 1
Béla Ernő Götz 1882 1934 HU 1
Erich Heckel 1883 1970 DE 1
Walter Helbig 1878 1968 DE 5
Auguste Herbin 1882 1960 FR 3
Hermann Huber 1888 Dec 9, 1967 CH 3
Alexei Jawlensky 1864 1941 RU 6
Béla Kádár 1877 1955 HU 1
Vassily Kandinsky 1866 1944 RU 10
Károly Kernstok 1873 1940 HU 2
József Kornai 1889 1929 HU 1
Ferenc Lehel 1885 1975 HU 2
Mária Lehel 1889 1973 HU 3
Franz Marc 1880 1916 DE 7
Ödön Márffy 1878 1959 HU 5
Henri Matisse 1869 1954 FR 1
Moritz Melzer 1877 1966 DE 4
Jean Metzinger 1883 1956 FR 3
Wilhelm Morgner 1891 1917 DE 2
Gabriele Münter 1877 1962 DE 7
Dezső Orbán 1884 Oct 8, 1986 HU 3
Géza Pap 1883 HU 1
Max Pechstein 1881 1955 DE 1
Pablo Picasso 1881 1973 ES 3
Alfred Reth 1884 1966 FR 36
Heinrich Richter-Berlin Apr 23, 1884 Jan 26, 1981 DE 5
Karl Schmidt-Rottluff 1884 1976 DE 4
Georg Tappert 1879 1968 DE 4
Lajos Tihanyi 1885 1938 HU 2
János Vaszary 1867 1939 HU 2
Márk Vedres 1870 1961 HU 1
Marianne Werefkin 1860 1938 RU 3
Recommended Citation: "A Művészház nemzetközi Postimpresszionista kiállitása." In Database of Modern Exhibitions (DoME). European Paintings and Drawings 1905-1915. Last modified Nov 25, 2019. https://exhibitions.univie.ac.at/exhibition/557