exhibition

[International Exhibition of Aquarelles, Pastels and Graphics]

Akvarellek, pasztellek és grafikai művek nemzetközi kiállitása


ID: 198, Status: proof read
Exhibition period:
Feb 9‒Mar 24, 1909
Type:
group
Organizing Bodies:
Országos Magyar Képzőművészeti Társulat
Currency:
K (Austro-Hungarian Krone)
Quickstats
Catalogue Entries: 1964
Types of Work: painting and drawing: 1098, other medium: 837, unknown: 29
Artists: 330
Gender: female: 15, male: 309
Nationalities: 19
Leaflet | Map data © OpenStreetMap contributors, CC-BY-SA, Imagery © Mapbox
collapse all Catalogue View List View
Organizing Committee
"A magyar osztály-nak az I. és II. teremben
elhelyezett anyagát dr. Térey Gábor udvari tanácsos úr, a
Szépművészeti Múzeum osztályigazgatója gyűjtötte össze.
Az angol csoport-nak a VIII. és a X. teremben
elhelyezett anyagát részben Bone Muirhead festőművész úr,
a londoni "Society of Twelve" tiszteletbeli titkára, részben
pedig Hartley Harold úr (London) válogatta ki. Az utóbbi,
magángyűjteményének jórészét is átengedte kiállításunk
számára.
A német és osztrák csoport-nak a IX. és XIV.
teremben elhelyezett anyagát részben Strobentz Frigyes
festőművész úr, részben pedig Lehrs Max tanár úrnak, a drezdai
"Kupferstich Kabinet" igazgatójának a felügyelete alatt, az
ottani Ernst Arnold-féle művészeti szalon vezetője állította
össze.
A XIII. teremben a svédek csoportjának a szervezését
Thorsten Laurin úrnak és dr. Kruse John úrnak, a
stockholmi Nemzeti Múzeum igazgatójának és a Svéd
Grafikusok Egyesülete titkárának, a norvágekét Holmboe
Thorolf festőművész úrnak, a dánokét pedig Tuxen
Laurits festőművész úrnak köszönhetjük.
A japán fametszeteknek és kakemonóknak a XIV.
teremben látható csoportját Holst Hermann úr (Drezda), a
hollandoknak a XV. teremben elrendezett csoportját pedig
Eilers P. C. úr (Amsterdam) küldte a kiállításra.
A XVI. termet betöltő francia csoportot Levy Emil úrnál
a „L'arte et Decoration" szerkesztőjénél (Paris) Radisics
Jenő miniszteri tanácsos úr, az ,,Orsz. Magy. Iparművészeti
Múzeum" igazgatója közvetítette, akinek a Hartley-féle
gyűjtemény megszerzését is köszönhetjük.
Végül a finneknek a XVII. teremben elhelyezett
műveit Järnefelt Eeró festőművész úr gyüjtötte egybe.
Az ,,Országos Magyar Képzőművészeti Társulat" igazgatósága
a fönnebb felsorolt uraknak, ugyszintén Bäcker Béla
úrnak, a ,,Pesti Hazai Első Takarék-Pénztár" ügyvivő
igazgatójának, aki közel háromszáz lapból álló grafikai
gyüjteményét rendelkezésünkre bocsátotta, szíves közreműködésükért
és támogatásukért ezúton is őszinte és hálás
köszönetet mond
Az igazgatóság.
[The material for the Hungarian group, situated in I. and II. Hall, was collected by privy councillor Dr. Gábor Térey, department director of the Museum of Fine Arts.
The material for the English group, situated in VII. and X. Hall. was chosen partly by the painter Muirhead Bone, honorary secretary of the Londonese „Society of Twelve“, and partly by Mr. Harold Hartley (London). The latter also loaned a great part of his private collection to our exhibition.
The material for the German and Austrian group, situated in IX. and XIV. Hall, was compiled partly by painter Frigyes Strobentz, and partly by Teacher Max Lehrs, Head of the Ernst Arnold Art’s Salon, under the supervision of the Head of the „Kupferstich Kabinet“ in Dresden.
We would like to thank Mr. Laurin Thorsten and Dr. John Kruse, Head of the National Museum in Stockholm and Secretary of the Swedish Graphics‘ Association, for the organisation of the Swedish Group in XII. Hall, Painter Thorolf Holmboe for the Norwegian Group and Laurits Tuxen for the Danish Group.
The collection of Japanese woodprints and kakemonos, that can be seen in XIV. Hall, were sent to the exhibition by Mr. Hermann Holst (Dresden) and the works of the Dutch group in XV. Hall by C. P. Eilers (Amsterdam).
The French group occupying XVI. Hall was procured through Mr. Emil Levy, Editor of “L’art et Decoration” (Paris), by ministerial advisor Jenő Radisics, Head of the “National Hungarian Applied Arts Museum”, whom we also have to thank for the acquisition of the Hartley collection.
Finally, the Finnish works of art situated in XVII. Hall were compiled by Eeró Järnefelt.
The directorate of the “National Hungarian Fine Arts Association” would like to give sincere and wholehearted thanks to the above mentioned Gentlemen for the engaging collaboration and their support, as well as to Mr. Béla Bäcker, Head of the “First Inland Savings Bank in Pest”, who offered us his graphics collection consisting of nearly 300 pieces.
The Directorate]", p. 2*
Catalogue
Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Akvarellek, pasztellek és frafikai művek nemzetközi kiállitása. Singer és Wolfner 1909.
Nr. of pages: 128 [PDF page number: 264].
Holding Institutions: Metropolitan Ervin Szabó Library, Museum of Fine Arts Budapest
Catalogue Price
0,8
Preface
Lyka, Károly: Grafika, p. 3-12

"Mikor a rajzolószerszám először vált az ember
belső világának tolmácsává: megszüle-
tett a grafika. S mert ez a belső világ ki-
merithetetlen: örök tavasz, örök rügyfakadás vár a
grafikára is. Változatosságáról képet ad ez a kiállítás,
amelyeknél gazdagabbat még aligha rendeztek Euró-
pában.
Ezzel a gazdagsággal látszólag ellentétben van a
grafika eszközeinek egyszerűsége. Egy darab fehér pa-
piros és rajta vonalak. Ha elgondoljuk, hogy a festő,
szobrász, építész mily bonyolult technikai eljárásokkal
jut céljához, szinte el se hihetjük, hogy a grafikus mes-
ter épp oly magaslatokra juthat kolduseszközeivel, mint
amazok. Hogy mégis eljut, azt bizonyítja mind az a
sok elsőrangú művész, aki valaha rajzolt, metszett,
karcolt, litografált. És sohasem szállt grafikai munkái-
ban a saját nagyságának szintje alá. Lionardonak egy [p. 3]
rajza, Rembrandtnak egy karca mindig egész ragyogá-
sukban mutatják e csodálatos mestereket. Mi több:
bizonyos tekintetben emberiebbekké válnak, ha tollat,
irónt, vagy karcoló-tűt vesznek kezükbe. A kéz hirte-
len futamával elárulják pillanatnyi hangulatukat: tet-
ten érjük Dürert mély töprengéseiben, Rembrandtot
meghatottságában, élvezzük Holbein szeme tévedhetet-
lenségét, megdöbbenünk Callot szatiráján, belénk nyi-
lallik Millet emberséges ősereje. Minden rajz, metszet,
karc, amely a nagy mesterek műhelyéből került hoz-
zánk, egy-egy vallomás titkos gondolataikról, hirtelen
hevülésükről, vágyaikról és terveikről. Egyszerre vilá-
gossá válik nekünk, mily álláspontról nézték a vi-
lágot, az emberek vásárát, szivüket mi dobbantotta
meg. Még titkolt pártállásuk, szenvedélyük, iróniájuk is
legtöbbször grafikai munkáik révén válik nyilvánossá.
Rakosgassuk egymás mellé e mesterek grafikai lapjait
s megkaptuk őszinte naplóvallomásaikat.
Azt mondottuk, hogy a grafika eszközei a leg-
Egyszerűbbek. S most arra utaltunk, hogy a grafika
Felfedi nekünk a legkomlikáltabb valamit: az embert.
Hogyan lehet ily eredményt ily eszközökkel elérni?
Ha ezt a fogas kérdést tisztázni akarjuk, köze-
lebbről kell a grafika művászi sajátságaovaé foglal-
koznunk.
Egy darab szén, ceruza, kréta, vagy a tintába
mártott toll, hozzá egy darab papiros: már meg-
Van a legegyszerűbb grafika szerelménye. Műremek, [p. 4]
vagy firkálás less-e belőle, egészen attól függ, ki veszi
kezébe. De ha mindjárt a legnagyobb géniusz nyul
is ahhoz a kis szertárhoz, ő sem egészen kénye-kedve
szerint sáfárkodhatik vele. Az ötlet, a hangulat, az
eszme, a terv, igaz, az ő agyában születik meg. De
annak valóra váltásába élénken beleszól az a gyarló
kis ceruza, vagy széndarab. Van ennek a szerszámnak
is nyelve. És első szava, amelyet a mesternek mond,
tiltó szó. Határokat szab meg s azokat nem lehet át-
lépni. A mester a természeti jelenségeket a szín dús
variáczióiban látja, de rajzeszközei megparancsolják neki,
hogy mondjon le a szin egész világáról. A papiros
egy darab sík lap. Tiltja tehát a mesternek a kézzel-
fogható plaszticitást. E tilalomfák közt, e határokba
szorítva, vajjon nem válik-e tehetetlenné a mester?
Korántsem. Mert van ezeknek az anyagoknak sugal-
Mazó szavuk is, amelyre tüstént reszonál a rajzoló. Ezek
a rajzeszközök azt sugallják az értelmes mesternek,
hogy a nagy mindenségből csak éppen azt válassza ki,
ami szénnel, tollal jól ki is fejezhető. Vessen tehát ki
mindent a rajzából, ami nem rajz-elem. „Rajzolni
annyit tesz, mint elhagyni" - mondá Liebermann s
fején találta a szeget. Minden, amit vonallal tolmácsolni
lehet, nyitva áll a rajzoló előtt. Maradjon el tehát az,
ami nem rajzos a természetben, ellenben annál nagyobb
hévvel aknáztassék ki, ami vonallal elérhető. De mi
fejezhető ki vonallal s mi nem? Gondoljunk vissza
valamely utcai sétánkra: házat, kocsit embereket lát- [p. 5]
tunk, természetesen színesen. Akik messze előttünk jár-
tak, azokon már nem látunk semmi részletet : egy- egy
mozgó foltocska mindegyik, csak ruhájának tónusát,
színét, körvonalát láttuk. A tónust és színt ceruzánk
nem adhatja. De láttunk másokat is. Egy urat, aki messze
lendülő gesztussal megemeli kalapját. Egy munkást, aki
talyigát tól s előre görbed a háta. Annak a gesztus-
nak lendülését, annak a hátnak göroyedését már jól ki
lehet fejezni. Mi több, jobban kifejezhetjük a leghivebb
fényképnél. Mert a fénykép temérdek részletet ad, a
köszönő gavallér ruhájának minden apróságát, az ár-
nyék és fény játékait, a munkás öltözetének foltjait, a
talyiga egész tartalmát. Valóságos jegyzőkönyvet. Ne-
künk azonban jellemzőnek csak az a két mozdulat tünt.
Rajzolónk tehát éppen és csakis ezeket a jellemző,
ezeket a karakter-eláruló vonásokat kapja ki az egész-
ből. De vajjon lehetséges-e ? Hogyne ! A köszönő kéz
lendülését, a hát nehéz görnyedését a jó mester szinte
egyetlen vonalba süritve adja meg. A vonalnak van
egy furcsa titka, amely szinte misztikussá teszi az
előtt, aki még nem kóstolt belé. A vonal kifejező ská-
lája szinte mérhetetlen: vannak nyugodt s vannak zavaros
vonalak, van ideges, kapkodó és van hidegen
konstatáló vonal. E szélsőségek oly messze esnek egy-
mástól, hogy még rengeteg sokféle átmenet fér közé-
jük. Lehangolt, bágyadt, ernyedt, szomorú vonalakat
is láttunk s láttuk egyenes ellentétüket is. A rajzoló-
mester nem panaszkodhatik, hogy vonal-szótára sze- [p. 6]
gény. És innen van, hogy a vonalnak is nem egy Sha-
kespeareje született már.
Az így felfogott rajz mutatja, hogy először is mily
sugalló hatalma van szimpla szerszámainknak, másod-
szor: hogy a rajz tulajdonképen nem is lemondás,
nem is terület-feladás, hanem sürítés, a lényegesnek
tömörítése A rajz a látható világnak elixirré való saj-
tolása.
Vastag könyveket lehetne a rajz méltó himnuszai-
val teleírni. De mi csak pedzhetjük a témát. Mert hi-
Szen még csak arról a grafikáról szóltunk, amely puszta
vonallal beszél. Amely tehát legtöbbet absztrahál. De
az anyag még egyéb lehetőségeket is ad. Bőkezűsége
túltesz minden mecénáson.
A grafika ugyanis a maga kifejező szerelményei
közé vonhatja a tónust is. A szenet nemcsak vonal,
hanem különféle mélységű fokozatot mutató tónsokban
is lehet a papiroson végigjáratni. A krétát is, a ceru-
zát is. Ha már meg van adva annak lehetősége, a
mester szivesen hallgatja meg az anyagnak ezt a ta-
nácsát is. Képén tehát borússá formálhatja az eget, de
borússá egy arc kifejezését is. Hangulatot varázsolhat
munkájára. Sőt mi több : nem csupán azt a hangulatot,
amit a természet mutat, hanem a saját hangulatát
is. Itt érkeztünk ahhoz a fontos kérdéshez, hogy a
grafikai műben mily módon tükrőzödhetik szerzőjének
lelke? Óh, ezerféleképen. Egy pillantás Dürer "Melan-
cholia"-jára, Rembrandt Százforintos lapjára, Holbein [p. 7]
valamely haláltáncára, rögtön készen adja nekünk a vá-
laszt. Meglegcsillan ugyanis a rajzon, a metszeten,a
karcon, annak az embernek hangulata is, aki csinálta,
nem csak annak a hangulata, amit csinált. Mert egy
grafikai mű kezejárásáról leolvashatjuk a nyers ener-
giát, a szeleburdi hirtelenkedést, a mély reszignációt,
a lassu óvatosságot, a ravasz mesterkedést, a bágyadt
csöggedést. Sokszor már a kéz jártából. Vannak élénk
s vannak közömbös grafikumok, világfiasan vidámak s
bölcsen derültek. De azonkívül a rajzolt, metszett, vagy
karcolt mű tolmácsává lehet a szerző világnézetének
is. Az egyik nyilván bölcseleti problémákkal foglal-
kozik, a másik a szépséget szomjazza. Homályos, kö-
dös, apokaliptikus próféta szól az egyikből. Mindent
megértő s mindent megbocsátó a másikéból. Az egyik
rettentő gúny tűjét szurkálja az emberekbe, a másik
elmereng a csöndes vágytalanság nyugodt tengersze-
mén. Forradalmárnak mutatkozik be ez, leszűrt békéjű,
egyengető amaz. Nincs nagyobb áruló a grafikánál.
Mert gyorsan megvan a munka. Míg egy öles freskó
elkészül, a festő lelke százféle hangulaton esik által.
De a grafika gyorsmenetű, hirtelenebb, beszédesebben
szól a percz hangulatáról,
A temérdek műfaj és technika közt amelyet a grafika
A mesternek kínál, két nagy osztály különödik el első sorban.
Az, amely egyetlen egy példányt produkál és az, amely sok-
szorositva sok példányban adja egyazon művet. Az elsőbe
tartozik a szorosabb értelemben vet rajz, a másodikba a [p. 8]
rézlapon, vagy fadúcon, vagy kövön néha aluminiumon,
üvegen stb.) készült rajz. Mindegyiknek megvannak a
maga korlátai és a maga új, speciális lehetőségei. A
sokszorosító technikák közül leginkább a rézkarcot, a
litografiát, a fametszetet művelik abban az értelemben,
amelyben a rajzról eddig szóltunk. Sokféle al-faj és
fajváltozat sorakozik még köréjük. Ezeknek kis szó-
tárát hivatott tollból ebben a katalogusban kapja az
érdeklődő. Mi itt e sokszorosításra alkalmas technikák-
nak csupán néhány művészeti jellemvonására fogunk
utalni. S talán a rézkarc és rokonsága az, amely a
művészek kezén a legszívesebben gyakorolt technika.
Mert csakugyan nagy a kifejező ereje s emellett,
gyakran vonallal és tónussal is dolgozván megvan az
a sajátsága, hogy amit egyenest nem adhat, azt be-
hatóan szuggerálja. Ilyen elem például a szín. Bár
több lemeznek céltudatos egymásra nyomásával szines
rézkarc is teremthető, a mesterek túlnyomó része
mégis lemond a bonyolúlt gyakorlatról, amely talán a
grafika hires ökonomiájával sem fér meg egészen, de
lemond annál örömestebb, mert hisz a rézkarc, ha nem
is adhatja, annál inkább sugallhatja a színt is. Aki
ebben kételkednék, vesse egybe a Munkácsy valamely
festményéről készített legjobb fényképet az ugyanazon
mű nyomán készült rézkarccal s meg fogja érezni,
hogy míg az előbbi holt kivonatat ad, az utóbbi még
a szín mélységeit, világító erejét, árnyalatainak játé-
kát is sugallja. Primitiv példa, elismerjük, de amit a [p. 9]
karcoló mester így egy festmény nyornán elér: eléri,
ha nem kép, hanem a természet az, amit nekünk tol-
mácsolni kíván. S e mellett mily intim és különleges
zengésű a mesteri rézkarc ! Mily bársonyos a vonala,
mily omlósnak érzi a szem, mily mély- erejű az ár-
nyéka, mily sugárzó a fénye ! Figyeljünk még valamit:
a jó lenyomatokon egyetlen vonal sem fut végig ko-
páran, kietlen-magányosan, hanem egy finom árnyék
kiséri, szinte csak elsuhan mellette. A felkarcolt réz
gyenge kidudorodásának nyoma ez s hatása merőn
zenei. Úgy viszonylik a pusztán odahúzott vonalhoz,
mint a zongorán megütött hang egy teljes akkordhoz.
Lám, a vonal mellékzöngéket szólaltat meg, színt, kü-
lönleges hangulatot nyerve általa. Gazdagabb, dúsabb
zamatú műfajt eddig nem ismerünk a grafikában a
remek karcnál.
De a művész eszejárása, lelke világa, belső élete
oly sokféle, hogy ez a mesteri technika nem elégít-
heti ki minden körülmények közt. Lehetnek mondani-
valói, amelyeknél a tolmácsolás sikere attól függhet,
vajjon eléggé érdes erővel, eléggé lapidárisan mondja-e
el. Lelkünkben eszmék s hangulatok keletkezhetnek,
amelyeket hímes és gazdag fioriturájú költeménybe ön-
tünk s pazar kézzel halmozunk el minden díszszel. De
lehetnek olyanok is, amelyeket szinte sziklába szeret-
nénk vésni egy pár fejszecsapással, s ez esetben a
közmondás szűkszavú nyelvén fogunk beszélni. Van
ilyen szűkszavú grafika is, leggyakrabban - s a jó [p. 10]
időkben majdnem mindig - a fát vették anyagául
Fametszet címen ugyan sokan és sokat vétkeztek, de
a mesteri fametszet jó hírét mégsem homályosíthat-
ták el.
Azt a fametszetet értjük, amely nem hajszolja
a tónushatásokat, amely nem igyekszik fakszimilét
adni, hanem a kés egy pár nyiszáló mozdulatával nagy-
erejű s kevés vonalba szorítja mondanivalóit. A vonal
s a folt: íme, a kifejezés két eszköze, amelyhez az
igazi mester nyúl. Az a vonal magában tömörít min-
dent, amit a természet apró részletekben mutat, az a
folt magába foglal mindent, amit a testek tömeghatása
a természetben nyújt. Lehet színes is, mint sok japáni
mesternél, de színeiben sem aprólékos soha, mindig
sommázó, mindig összefoglaló, egybemarkoló.
A kőrajz talán a legfürgébb és már igen közel
áll a szoros értelemben vett, papiroson készült rajzhoz.
Ha a fametszet kivonatol és csak a döntö vonásokat
adja, ha lemond az árnyalatokról és a crescendókról :
a litografia megadja erre is a lehetőséget A fürge kéz
pillanatnyi ihletét minimálisan akasztja meg az anyag.
Ötletek, művészi szösszenetek, hirtelen víiiók kerül-
Hetnek a kémiai krétával köre azon melegiben, ahogy
keletkeztek. Szegényebb sok más grafikai technikánál,
de fürgébb.
Mindezekről az előadási gyakorlatokról és test-
vér-fajaikról elsőrangú példákat talál az olvasó ezen a
kiállításon. Dús választékban nyílik meg előtte egy oly [p. 11]
világ, amelybe más médiumom át aligha pillanthatna.
Lesz, aki temérdek gyönyörűséget talál majd itt. De
bizonyos, hogy a művész-lélek benső rejtelmeiről leg
alább is információt kap mindenki. Szívét is, eszét is
megtelítheti új és emberséges adományokkal. [p. 12]"
Catalogue Structure
"Grafika [Graphics]", p. 3-12
"A grafikai technikák [The Graphic Techniques]", p. 13-17
"A londoni "Society of Twelve" tagjai [Members of the Londonese "Society of Twelce"]", n.p.
"A "Magy. Grafikusok Egyesülete" tagjai [Members of the "Association of Hungarian Graphic Artists"]", n.p.
"I. Terem. Magyarok [I. Hall. Hungarians]", cat. no. 1-209, p. 21-33
"II. Terem. Magyarok [II. Hall. Hungarians]", cat. no. 210-297, p. 34-38
"III. Terem. Magyarok [III. Hall. Hungarians]", cat. no. 298-337, p. 39-40
"IV. Terem. Magyarok [IV. Hall. Hungarians]", cat. no. 338-412, p. 40-43
"V. Terem. Magyarok [V. Hall. Hungarians]", cat. no. 413-483, p. 43-46
no. 338-412, p. 40-43
"VI. Terem. Magyarok [VI. Hall. Hungarians]", cat. no. 484-558, p. 47-50
"VII. Terem. Magyarok [VII. Hall. Hungarians]", cat. no. 559-674, p. 50-55
"VIII. Terem. Magyarok [VIII. Hall. Hungarians]", cat. no. 675-681, p. 55
"VIII. Terem. Külföldiek. Brittek első csoportja [VIII. Hall. Foreigners. The First Group of Brits]", cat. no. 1-67, p. 55-58
"IX. Terem. Németek első csoportja és osztrákok [First Group of Germans and Austrians]", cat. no. 1-92, p. 58-62
"X. Terem. Brittek második csoportja [Second Group of Brits]", cat. no. 1-177, p. 62-71
"XI. Terem. Bäcker Béla úr nemzetközi gyűjteménye [XI. Hall. The International Collection of Mr. Béla Bäcker]", cat. no. 1-159, p. 71-78
"XII. Terem. Bäcker Béla úr nemzetközi gyűjteménye [XII. Hall. The International Collection of Mr. Béla Bäcker]", cat. no. 160-277, p. 79-84
"XIII. Terem. Norvégok [XIII. Hall. Norwegians]", cat. no. 1-38, p. 84-86
"Svédek [Swedes]", cat. no. 39-85, p. 86-87
"Dánok [Danes]", cat. no. 86-142, p. 88-90
"XIV. Terem. Japánok [XIV. Hall. Japanese Artists]", cat. no. 1-149, p. 90-95
"A) Eredeti színes fametszetek [A) Original Coloured Woodcuts]", cat. no. 1-140, p. 90-95
"B) Kakemonók [B) Kakemonos]", cat. no. 141-149, p. 95
"Nemzetközi csoport [International Group]", cat. no. 150-220, p. 95-99
"XV. Terem. Németek második csoportja [XV. Hall. Second Group of Germans]", cat. no. 1-45, p. 99-100
"Hollandusok [Dutch]", cat. no. 46-92, p. 101-102
"XVI. Terem. Franciák [XVI. Hall. French]", cat. no. 1-134, p. 102-107
"XVII. Terem. Nemzetközi csport [XVII. Hall. International Group]", cat. no. 1-54, p. 107-109
"A nemzetközi grafikai kiállításon résztvevő művészek névsora [List of Artists Taking Part in the International Graphics Exhibition]", p. 111-127
Additional Information
Catalogue Structure altered
Other Mediums listed
Participant Addresses listed
Members listed
Additional Notes

+Gender Distribution (Pie Chart)

Created with Highcharts 8.1.0Chart context menumalefemale[unknown]Highcharts.com

+Artists’ Age at Exhibition Start(Bar Chart)

Created with Highcharts 8.1.0CountChart context menuExhibition Appearances (Living)Exhibition Appearances (Deceased)20212223242526272829303132333435363738394041424344454647484950515253545556575859606162636465666768697071727374757677787980818283848586878889909192939495969798991001011021031041051061071081091101111121131141151161171181190123456789101112Highcharts.com

+Artists’ Nationality(Pie Chart)

Created with Highcharts 8.1.0Chart context menuHungaryUnited KingdomGermanyDenmarkNetherlandsFranceAustriaItalyNorwayJapan[unknown]BelgiumUnited StatesSwitzerlandIrelandRussiaSwedenFinlandSlovakiaHighcharts.com

+Places of Activity of Artists(Pie Chart)

Created with Highcharts 8.1.0Chart context menu[unknown]BudapestGödöllőMunichViennaBerlinBrașovParisDebrecenJászapátiLondonSzolnokHódmezővásárhelyAerdenhoutBratislavaRožňavaJászberényHighcharts.com

+Exhibiting Cities of Artists(Pie Chart)

Created with Highcharts 8.1.0Chart context menuBudapestBerlinMunichVeniceLondonViennaAmsterdamBremenMannheimPittsburghParisCologneNew YorkLeipzigPragueDarmstadtWeimarGhentRomeDusseldorfBrusselsHamburgArnhemEssenSaint PetersburgLiverpoolChristianiaMoscowNijmegenDresdenMilanBrightonChicagoBostonStockholmFlorenceGothenburgStrasbourgFrankfurt am MainZurichBaselStuttgartKrefeldJenaChemnitzHagenBielefeldBreslauCincinnatiKievHighcharts.com

+Catalogue Entries by Type of Work(Pie Chart)

Created with Highcharts 8.1.0Chart context menu1964 catalogue entriesunknowndrawingdrawing: chalkdrawing: charcoaldrawing: pen and inkmonotypeother mediumpainting: aquarellepainting: gouachepainting: temperapastelHighcharts.com

+Catalogue Entries by Nationality(Pie Chart)

Created with Highcharts 8.1.0Chart context menu330 artists / 1127 catalogue entriesHungaryUnited KingdomGermanyFranceDenmarkSwedenNorwayAustriaNetherlandsItalyRussiaJapanBelgiumSlovakiaSwitzerland[unknown]United StatesIrelandFinlandHighcharts.com
Recommended Citation: "Akvarellek, pasztellek és grafikai művek nemzetközi kiállitása." In Database of Modern Exhibitions (DoME). European Paintings and Drawings 1905-1915. Last modified Nov 8, 2024. https://exhibitions.univie.ac.at/exhibition/198